Vérkészítményhez sem jár kártalanítás

Nemcsak a kötelező védőoltásoknál, hanem bizonyos vérkészítményeknél sem kérhető már kártalanítás az államtól – vélekedtek a lapunknak nyilatkozó szakemberek. Közben az ombudsman és civil szervezetek is kérik, hogy az Egészségügyi Minisztérium vonja vissza a törvénymódosítás egyes részeit.

Ehónap elsejétől szűkül az állam kártalanítási kötelezettsége – a gyógyszertörvény ez irányú módosításáról már korábban hírt adtunk. Simon Tamás egészségügyi esetekkel foglalkozó ügyvéd most a jogszabályváltozás újabb, fontos részletére hívta fel a figyelmet. Szerinte megszűnik az állam kártalanítási kötelezettsége akkor is, ha bizonyos vérkészítmények használata során következik be egészségkárosodás vagy halál. A kártalanítási kötelezettség megszűnése nem vonatkozik az emberi eredetű vérre, plazmára és vérsejtekre, azokra a vérplazmákra viszont igen, amelyeket ipari folyamat bevonásával dolgoznak fel – magyarázza a törvénymódosítást Simon Tamás. Egy másik jogszabály, az egészségügyi törvény minden vérkészítménynél fenntartja ugyan az állami kártalanítást, ám ilyen esetekben a speciális szabályt, azaz az ezzel ellentétes gyógyszertörvényt kell alkalmazni – vélekedett a szakjogász.
*
Cseke Éva, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgató-helyettese is megerősítette, hogy bizonyos vérkészítményeknél megszűnik az állam kártalanítási kötelezettsége. Mint mondta: ezeket a szereket az új jogszabály is a gyógyszerek közé sorolja. Hozzátette: az állami kártalanítási kötelezettség nemcsak a védőoltásoknál és bizonyos vérkészítményeknél szűnik meg, hanem minden esetben a gyógyszerkipróbálásnál és -alkalmazásnál is.
Állami kártalanítás egyébként csak végső esetben jöhet szóba, akkor, ha az egészségkárosodásért sem az orvos, sem a készítmény gyártója nem felelős. Azért is nevezik ezt kártalanításnak és nem kártérítésnek, mert a szövődményekért senki nem tekinthető hibásnak. Eddig csak a kötelező védőoltásoknál megszűnt állami kártalanításról folyt komoly vita. Többek mellett Dósa Ágnes orvos-jogász is aggályosnak tartja ezt a döntést, hiszen az állam úgy bújik ki a felelősség alól, hogy a védőoltást maga teszi – egyébként nagyon helyesen – kötelezővé. Ma bűncselekményt követ el az, aki nem engedi beoltani gyermekét, a közelmúltban számos ilyen esetben citáltak bíróság elé szülőket. Dósa Ágnes hangsúlyozta: a jogszabály-módosítás kiterjesztené ugyan a gyógyszer- és vakcinagyártók felelősségét, de ha az nem állapítható meg, akkor az egészségkárosodást szenvedett személyt senki nem kártalanítja. A gyártó ugyanis továbbra sem tehető felelőssé azért az esetleges szövődményért, amelyre a betegtájékoztatón is felhívja a figyelmet. Márpedig a kötelező védőoltásoknál feltüntetik, hogy nagyon ritkán, de jelentkezhetnek súlyos szövődmények, például idegrendszeri károsodás.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Lenkovics Barnabás sem ért egyet ezzel a módosítással, ezért az egészségügyi miniszterhez és az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnökéhez fordul. Mint azt lapunknak elmondta: állampolgári kötelezettségünket teljesítjük a járványügy terén, amikor például gyermekünknek beadatjuk a kötelező védőoltást. A jogszabályváltozás rontja az állampolgárok lehetőségét a kártalanítási joguk érvényesítésében. A Társaság a Szabadságjogokért és a Védegylet nevű civil szervezet is tiltakozik, s a négy parlamenti párt frakcióvezetőjétől kér segítséget. Rácz Jenő egészségügyi miniszter ma is úgy kommentálja a jogszabály-módosítást, hogy „minden bizonnyal a jövőben is bíróság elé kerülnek majd ezek az ügyek, s nincs kizárva, hogy a bíróság kártalanításra kötelezi az államot”.