Az elszabadult indulatok felszításában kétségkívül ludasak más skandináv lapok is. A sajtószabadság védelmére hivatkozva egy norvég újság például újraközölte az ominózus sorozatot, néhány svéd újság pedig vezércikkekben védte meg dán kollégáit. A helyzet huszonnégy óra alatt gyökeresen megváltozott, az ügy kirobbanásakor aligha gondolta volna bárki is, hogy a mozlimok érzékenységét sértő rajzok nyomán valóságos iszlám népmozgalom bontakozik ki Dánia ellen. Szaúd-Arábia a múlt héten visszahívta koppenhágai nagykövetét, Líbia bezárta nagykövetségét a dán fővárosban, palesztin fegyveresek pedig rövid időre elfoglalták az EU gázai irodáját. Ezzel egy időben a skandináv országok óvintézkedéseket hoztak a Közel-Keleten tartózkodó állampolgáraik védelmében, ami már csak azért is indokolt, mert csak Kelet-Jeruzsálemben mintegy ötven állampolgáruk tartózkodik.
A botrány egyik legfontosabb következményeként az iszlám világban mindenre kiterjedő bojkottot indítottak a skandináv országból származó áruk ellen. Becslések szerint mintegy 11 ezer dán veszítheti el a munkahelyét, amennyiben a mostani helyzet állandósul. Főleg az élelmiszerexport és az agrártermékek kivitele került veszélybe, Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Katarban, Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben máris lekerültek a dán termékek a polcokról.
Alighanem az elemi felháborodással függ össze, hogy hétfőn kiadott közleményében a Jyllands-Posten bocsánatot kért a világ mozlimjaitól. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök kifejezte reményét, hogy ezt követően az iszlám világ vezető személyiségei tartózkodnak majd a további bojkottfelhívásoktól. Ezzel egyidejűleg Peter Mandelson, az unió kereskedelmi biztosa felhívta a szaúdi vezetés figyelmét, hogy a további bojkottintézkedéseket az EU a tagállamai elleni támadásnak tekinti. Rijádi illetékesek ugyanakkor a hírek szerint leszögezték, hogy erről szó sincs, a szaúdi kormány nem kíván bojkottot folytatni Európa ellen.
Kommentárjaikban az arab lapok élesen elítélik a karikatúrákat, és a nyugati világ „szemforgató” magatartását. Tárgyilagosan megjegyzik azonban azt is, hogy sok európai politikus és lap elítélte a mozlimok vallási hitét gyalázó Mohamed-ábrázolást. Több hírmagyarázó emlékeztet arra, hogy az afganisztáni és iraki háborút, valamint a mostani esetet követően a szólásszabadság fogalmát át kell értékelni az Egyesült Államokban és Európában. A palesztin választások friss győztese, a Hamász közleményében rasszizmusnak nevezte az ízléstelen karikatúrasorozatot.

Magyar Péter flegmán legyint kétmillió Voks 2025-szavazatra