Ez lenne a magyar elit? Lexikonban szócikké válni állítólag egyenlő az örökkévalósággal, már ha hiszünk abban, hogy maradnak majd, akik olvasni fognak. Nézzük végig a névsort, elemezzük, bizonyára találunk olyat, akit azonmód kidobnánk belőle. Nehéz persze eldönteni, hogy mi az igazi érdem, és mi legyen a lejárt érdeműekkel. A kétévente megjelenő magyar és nemzetközi Ki kicsoda, a kortársak életrajzi lexikona nem véletlenül lesz egyre vaskosabb. Változik a világ, változnak a válogatási szempontok, aki azonban egyszer bekerült, haláláig ott is marad, még ha tétlen nyugdíjas éveit élvezi is a Kanári-szigeteken.
Mindennek ellenére elmondhatjuk, hogy aki számít, az többé-kevésbé benne van, és pártállástól, meggyőződéstől függetlenül jól meg is fér egymással. A Ki kicsoda, 2006 14 848 magyar és 7190 külföldi személyt mutat be. (Újonnan került be a lexikonba 866 magyar és 860 külföldi.) Az adataik megbízhatóak, legalábbis hitelesnek tekintendők, mivel a szócikkét mindenki maga ellenőrizheti, így azt szerepelteti benne, amit épp aktuálisnak gondol. Tudjuk, sok a kacskaringós politikai életút, sok a hitehagyott és újhitű, aki akarja, lapozza végig az 1990 óta kétévente megjelenő lexikonsorozatot, és írja meg belőle jelen korunk elitjének magyar történelmét. De nemcsak oknyomozásnak, olvasmánynak is szórakoztató ez az adattár, a CD-változattal például kideríthető, hogy a fél magyar szellemi élet rokonságban van egymással. És ne felejtsük el végignézni a halottaink listáját. Egy búcsúpillantást ők is megérdemelnek.
Most a Magyar Távirati Iroda vásárolta meg a Ki kicsoda kiadói jogát, a szerkesztő, Hermann Péter azonban állandó tényező. Alighanem ő az, aki ma a legtöbbet tudja a magyar elitről. Adattára naprakész. Az adat pedig manapság nagy érték. Érdemes belefektetni.
(Ki kicsoda, 2006. Magyar Távirati Iroda Rt., Budapest, 2005. A kötet ára: 14 000 forint, a CD-ROM ára: 8300 forint)
Érdektelenségbe fulladt Vona Gábor tüntetése