Követte a múlt héten véget ért Australian Open küzdelmeit? Mert ha igen, nehéz lehetett jó szívvel néznie azokat a pályákat, ahol nemrég komoly sikereket aratott – fordultunk a még mindig csak 22 éves játékoshoz.
– Tényleg nem volt jó érzés, de legalább erőt adott, mert még egyszer nem szeretnék így szenvedni a távolból. Ráadásul nem is itthon, hiszen éppen Floridában edzőtáboroztam, s vettem részt egy kisebb versenyen, úgyhogy éjszaka kellett fennmaradnom a meccsekért.
– S mit látott rajtuk?
– Kemény mezőny jött össze a nőknél, ahol leginkább a fizikai felkészültség, a fittség számított. Nem véletlenül nyerte Amélie Mauresmo a viadalt. Ő ugyan személyesen nem a kedvencem, de sajnáltam, hogy Clijsters és Henin is feladta ellene a meccset. Nincs annál jobb érzés, mint beütni az utolsó pontot, s ez neki nem adatott meg.
– Önnek az sem, hogy legalább a selejtezőkön elinduljon. Miért?
– Mert tavaly kevés pontot szereztem, s most csak a kétszázhetvenedik hely körül vagyok a világranglistán. Egyszerűen nem fértem fel a selejtezőkre, akkor viszont már felesleges lett volna Ausztráliába utaznom a kisebb viadalok miatt.
– Idén még nem játszott WTA-tornán, s tavaly is összesen csak tizenhét mérkőzést, ez nagyon kevésnek tűnik.
– Igazság szerint 2004 végén nehézségekkel küzdöttem, néha fölöslegesen hajszoltam magam pontjaim megvédése érdekében. Ez kisugárzott a következő évre is, mert annak az eleje nem sikerült, így elvesztettem a maradék önbizalmamat is. Alig vártam már a 2005-ös idény végét, hogy nekifeküdjek a munkának. Úgy érzem, az egyik legjobb felkészülési időszakomon vagyok most túl.
– Mit érhet mindez a versenyeken?
– Az a rövid távú célom, hogy a rossz helyezésemen javítsak, négy-öt kisebb ITF- és WTA-tornán negyven-ötven pontot gyűjtve a kétszáz közé kerüljek, s így elindulhassak a Roland Garros selejtezőjén. Ez reálisnak látszik.
– Ám még mindig messze van attól a 44. helytől, ahol 2004 májusában tanyázott. Van visszatérés ebbe a magasságba?
– Hiszek abban a munkában, amit elvégeztem, s az ember nem felejt el teniszezni, példa rá Martina Hingis szereplése az ausztrál bajnokságon. Ez a viadal, mint említettem, abban is megerősített, hogy egyre inkább a fizikális erőnlét számít, ám természetesen fontos, hogy mindezt dopping nélkül érjem el.
– Ennyire jellemző a meg nem engedett szerek használata a teniszezők között? Bár igaz, legutóbb a cseh Beck bukott meg, előtte pedig több argentin férfi játékos, míg a nőknél az ifjú bolgár titán, Karatancseva…
– Sajnálom, de azt kell mondanom, hogy egyre többen nyúlnak a doppinghoz, s nyilván nem csak az a néhány, akit elkapnak. Én viszont úgy gondolom, nagyon fontos a sport, de nem a legfontosabb, a nőknél különösen vigyázni kell a későbbi hatásokra. Pár év múlva családot, gyereket szeretnék, s ha dopping kell ahhoz, hogy feljussak a csúcsra, akkor köszönöm szépen, de nem kérek belőle.
– Mint korábbi kiváló, Grand Slam-győztes junior játékos, mit tudna ajánlani „kollégájának”, és ebből a szempontból utódjának, Szávay Ágnesnek?
– Kitartást, semmi mást. Aki topjátékos juniorként, az a felnőttek között is az lehet. El kell kapni és ki kell használni a jó periódusokat, a rosszakon pedig megpróbálni gyorsan túljutni.
– Ezt akár a pár évvel ezelőtti Kapros Anikónak is ajánlhatta volna.
– Úgy érzem, sokat tanultam az elmúlt évekből. Ma már bizonyos esetekben más döntéseket hoznék, más versenyeken indulnék, látnám-tudnám, mikor kell inkább leállni, hogy ne jöjjön a sérülés. Vannak ugyan segítők, de alapvetően nekem kell megtalálni a helyes utat és a jó döntéseket.
– Mandula Petra visszavonult, ön csak most készül újra emelkedni, Szávay és a többiek még nem robbantak be, a férfiak jelenleg sehol sincsenek. Hová vezethet a magyar tenisz útja?
– Tudomásul kell venni, hogy nem vagyunk tenisznemzet, itthon nincsenek meg a külföldön megszokott körülmények, létesítmények, ráadásul nincs olyan utánpótlásrendszer sem, mint például itt a szomszédban, Szlovákiában. Látok sok tehetséges gyereket, de amit mi megcsinálunk itthon, ahhoz sokkal több erő, szaladgálás, szervezés kell, mint mondjuk egy franciának a saját ideális körülményei között. Ám magyar vagyok, imádok Budapesten élni, nem mennék innen sehová.

Megszólalt az ügyvéd: mi vár a Palatinuson vízbe fulladt kislány édesanyjára?