Felerősödött a cipőháború

A még működő cipőgyárakat is bezárhatják szerte Európában, ha a filléres távol-keleti sportcipő behozatalát nem nehezítik – verik félre a vészharangot azon országok kormányai, amelyek még jelentős gyártókapacitással rendelkeznek. A magyar cipőgyártók támogatják a szándékot, a kereskedők óvatosak.

2006. 01. 24. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Engedélyezte a kínai cipőimporttal szembeni jövőbeli szankciókat az Európai Unió dömpingellenes bizottsága. Az államközösség április 7-ig döntheti el, hogy sor kerül-e kereskedelmi szankciók bevezetésére. Mindez csupán apró elmozdulás az általunk is támogatott cél felé – mondta el lapunk kérdésére Várszegi Árpád, a Magyarországi Bőr- és Cipőipari Egyesülés elnöke. Maga az unió sem egységes ebben a kérdésben: az északi országokat nem érinti, míg a déliek jelentős cipőiparral rendelkeznek, s védeni szeretnék a rendkívül olcsó kínai importtól. A hazai cipőgyártók diplomáciai csatornákon azt szeretnék elérni, hogy a semleges államok ne akadályozzák a szankciók bevezetését. Sokat lendített az ügyön, hogy Franciaország, amely eddig ellenállt, megváltoztatta álláspontját, s most a támogatók közé állt.
A védővám ugyanakkor csak átmeneti könnyebbséget hozhat az ágazatnak – mondta Várszegi Árpád, mert ha 2007-ben sikerülne is a kezdeményezők által javasolt 30 százalékos vámot bevezetni, a nemzetközi kereskedelmi szabályok értelmében azt évről évre 10 százalékonként le kellene építeni. Amenynyiben az EU dömpingvámot vet ki az ázsiai országból érkező termékekre, a kereskedők szerint drágulhatnak a kínai cipők – mondta Várszegi Árpád, aki szerint a kereskedelmi szakma (a gyártókkal szemben) a legteljesebb liberalizmus támogatója.
Bonyolítja a helyzetet, hogy több globális multi telepített üzemet távol-keleti országokba – fejtegette Várszegi. Azaz nem csak oda: egyes márkáikat minőség szerint világszerte más-más régióban készítik. Előfordul, hogy a prémium minőségű, 120 dolláros modelleket Németországban, a 80 dollárosat Magyarországon, a 40 dollárosat Indiában, a 10 dolláros tömegmodelleket pedig Kínában állítják elő. Ráadásul a legnagyobbak nemcsak gyártják, de terítik is termékeiket, ezért ezek olyan áron jönnek a piacra, amivel nehéz versenyezni.
Hazánkban az elmúlt két évben stabilizálódott a piac, nem emelkedett az import kínai és vietnami cipők száma. Magyarországon évente csaknem 30 millió pár cipőt adnak el, amelyből 17-18 millió pár származik Ázsiából, elsősorban Kínából és Vietnamból.

Óriásközpont Budapesten? Kissé elhamarkodottnak tűnik Huszty András magyar–kínai kereskedelmi kapcsolatokért felelős kormánybiztos sajtónyilatkozata az egymilliárdos beruházással az Ázsia Centerben létrehozandó kínai kereskedelmi központról. A hazai partnercégek ugyanis még nem tudnak semmilyen megállapodásról, igaz, a lapunknak nyilatkozó kormánybiztos is csak reményének adott hangot az óriásprojekttel kapcsolatban. Egy félreértést feltétlenül el kell oszlatnom – mondta Huszty András. A Kínai Márkák Kereskedelmi Központja nem egy regionális érdekű óriáspiac vagy áruátrakó, hanem áruminta-kiállítás, illetve találkozási hely, ahol a legnagyobb 600 kínai cég képviselőivel tárgyalhatnak európai partnereik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.