Nem növelhető azon települések beépítésre szánt terület, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, a hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, vagy a rákötött lakások, illetve üdülőegységek aránya nem éri el a 80 százalékot – áll az öt éve megalkotott Balaton-törvényben. A jogszabály a tómeder feltöltésére, a mederkorrekcióra és a partvonal-szabályozásra vonatkozó teendőket is meghatározta.
Ám már 2000-ben sejthető volt: ha nem folytatódik az Orbán-kormány idején elhatározott – később az Európai Unió által is szigorú követelményként szabott – környezetvédelmi akciósorozat, és nem jut elég állami pénz a balatoni régió települései szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztésére, az építési tilalmat elrendelő Balaton-törvény visszaveti az üdülőrégió több településének fejlődését.
– A környezetvédők és a törvényi előírást teljesíteni képtelen önkormányzatok érdekviharába került Balaton-törvény módosítását elsősorban a pénztelenség indokolta – állítják az érthetően türelmetlen önkormányzatok. Nincs ugyanis elég helyi forrás és állami fedezet hazánk legnagyobb üdülőkörzete szennyvízcsatorna-rendszerének kiépítésére, ugyanakkor a települések jó részének fejlesztési terve immár évek óta a polgármesteri hivatalokban fekszik.
Az Országgyűlés a múlt év végén el is fogadta a törvény módosítását, ennek értelmében ott is lehet új építési engedélyeket kiadni, ahol nem megfelelő a szennyvízkezelés. A tilalmat 2007. december 31-ig függesztették fel.
– Lehet építkezni, de szennyvízcsatorna híján az építtetőnek szennyvíztározóról is gondoskodnia kell, ami kétségtelenül megnöveli a beruházási költségeit. Amint elkészül a szennyvízelvezető csatorna, az építmény tulajdonosának arra rögvest rá kell csatlakoznia – fejtette ki lapunknak a Balaton-törvény módosításának lényegét Sütő László, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. Azt pedig mi tesszük hozzá: félő, nem éppen turistavonzó illatot árasztanak majd a nyaralóhelyeken az újabb szennyvíztározók és a szippantó- autók.
A tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség elnöke, Bóka István fideszes országgyűlési képviselő a törvénymódosítással kapcsolatban lapunknak azt mondta: be kellene látni, nincs állami pénz a rászoruló önkormányzatok csatornavíz-elvezetési beruházásának támogatására. – A törvénymódosításba „bele van kódolva”, hogy 2007 végére sem lehet teljes körűvé tenni az üdülőrégió szennyvízcsatorna-hálózatát – fűzte hozzá.
Késve, de indul a beruházás. A minap a Somogy megyei Osztopánban a megye hatvanhárom településének önkormányzata szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási társulást alapított. A harmincmilliárd forintra tehető és Somogy területének csaknem 40 százalékát érintő környezetkímélő beruházásról Kolber István fejlesztésekért felelős miniszter azt mondta: a Balaton déli partján futó M7-es mellett ez lesz a megye második legnagyobb beruházása, amelyet – azonkívül, hogy a kormány a projekt megvalósítási tanulmánytervének elkészítésére 377 millió forintot ad – várhatóan az Európai Unió is támogatni fog.
