Milliókba kerülhet a hatósági engedély

Január közepétől a zöldhatóságok komoly összegeket, sok esetben százezres, milliós díjat kérnek az engedélyekért. A civilek attól tartanak, hogy a kisvállalkozók nem fogják megfizetni a borsos tételeket, inkább határozat nélkül, a törvényt megkerülve működnek majd. Illés Zoltán fideszes politikus szerint megoldást az jelentene, ha a környezetbarát technológiákat nem sújtanák magas díjjal, és segítenék terjedésüket, az elharapódzó korrupció ellen pedig bevezetné a kötelező biztosítást.

Egy bányanyitási engedély 1,35 millió, a veszélyes hulladék égetésére szóló pedig 2,25 millió forintba kerül a környezetvédelmi tárca január 15-től hatályos rendelete szerint. A díjak közvetlenül a zöldhatóságok számlájára folynak be, a tervek szerint ebből finanszíroznák a szerv működését. A kormány elképzelései szerint ugyanis a legtöbb állami intézménynek saját lábon kell majd állnia.
A zöldek szerint elfogadhatatlan, hogy aránytalanok a díjtételek, a magas összeget a nagybefektető mellett ugyanúgy a kisvállalkozóra is ráterhelik, még akkor is, ha kevésbé szennyező tevékenységet folytat. A magas költségek miatt félő, hogy a kis- és közepes cégeket inkább engedély nélkül működnek majd. Erdey György, a zöldtárca helyettes államtitkára lapunkat arról tájékoztatta, előfordulhat, hogy valaki nem váltja ki a szükséges engedélyt, de a fokozott ellenőrzésnek és a szankcióknak remélhetőleg visszatartó ereje lesz. A díjakat egységesen állapítják meg, aszerint, hogy a kérelem mire irányult, és nem fognak különbséget tenni a technológiák veszélyessége alapján, így a kevésbé szennyező után nem jár kedvezmény. A lakossági panaszkivizsgálásért azonban továbbra sem kell fizetni.
Illés Zoltán fideszes honatya szerint nevetséges, hogy eddig nem kellett az engedélyekért fizetni, az azonban abszurd, hogy a rendelet nem differenciál, hanem egységesen írja elő mindenkire a díjakat. A hatóságnak kellene megállapítania minden esetben az egyedi értékeket, de úgy, hogy a mérlegelési jogkört a korrupció visszaszorítása érdekében miniszteri utasításban szabályoznák – tette hozzá Illés.
Szerinte ugyanis sok a visszaélés a környezetvédelmi igazgatásban. Egy másik szabályozás szerint például a hatástanulmány-köteles tevékenységeknél az esetlegesen bekövetkező környezeti kár elhárítására biztosítékot kell képezni. Ezt eddig a legtöbb beruházó kijátszotta. A bankban a cégek ugyan elkülönítették a céltartalékot, de miután bemutatták a felügyelőségen, már fel is szabadították a biztosítékot. Illés szerint ezért a biztosítékhagyás helyett inkább kötelező biztosítást kellene bevezetni. Ezzel az intézkedéssel sok olyan csaló vállalkozót lehetne kiszűrni, akinek nincs bejelentett telephelye, és veszélyes hulladékkal foglalkozik. Szerinte a folyamatos ellenőrzés és a kemény szankció elengedhetetlen, ehhez viszont a felügyelőségek létszámát meg kellene emelni. Ma viszont ezzel ellentétesen inkább a leépítések jellemzik a tárcát.
Füzér Zsolt, a Hatvani Környezetvédő Egyesület vezetője hozzátette: a zöldhatóságok túlterheltsége miatt elhamarkodottnak tűnik a rendelet hatálybaléptetése.