Milliós büntetés jár a „színlelésért”

Egyes statisztikák szerint Magyarországon mintegy 800 ezer egyéni vállalkozót tartanak nyilván, akik jelentős része kényszervállalkozó. Ezt a kérdéskört érinti az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról (ekho) szóló jogszabály 2006-os bevezetése. Eszerint egy sajátos megosztási mechanizmuson keresztül néhány nevesített – elsősorban a szabad szellemi foglalkozású – szakma képviselői új adózási nemet választhatnak. Ekhózhat az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) fizető egyéni vállalkozó is. Az ekho éves határa 25 millió forint, annak mértéke pedig összesen 35 százalék, amelyből 15 százalékot a magánszemély, húsz százalékot pedig a kifizető ró le. Ám kérdéses, hány munkaadó él majd – a számára anyagilag többletterhet jelentő – az ekhorendszer bevezetésével.
Ugyanakkor munkajogi szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy komoly következményei lehetnek a színlelt szerződés „leleplezésének”. Amennyiben a költségek optimalizálása a cél, akkor sem a fővállalkozónak, sem az alvállalkozónak nem érdeke az eddigi polgári jogi jogviszony munkaviszonnyá való alakítása. Ahhoz ugyanis, hogy a munkavállaló teljes körű társadalombiztosításra jogosult legyen, legalább heti 36 órát kell dolgoznia. Ezenkívül a mindenkori minimálbér és az ehhez kapcsolódó közterhek fizetésére a munkáltató lesz köteles. További hátrány lehet, hogy a munkaviszonyt rendes felmondással csak indokolt esetben, felmondási idő és végkielégítés fizetésével lehet megszüntetni. Abban az esetben, ha csak a valós munkaidő töredékére jelenti be a munkáltató a munkavállalóit, és ezt egy munkaügyi felügyeleti vizsgálat felderíti, akár több millió forintos bírság megfizetésére is kötelezhetik. A kényszervállalkozó – hogy minél több díjat tarthasson meg magának – a lehető legkevesebb közterhet fizeti, ezzel egyúttal lemond a magyar törvény által biztosított jogairól, mint például a rendes szabadság vagy a végkielégítés. Ha azonban valamely szerződésről kiderül, hogy munkaszerződést leplez, színlelt szerződésnek minősül, melynek jogkövetkezménye semmisség, illetve a színlelt szerződés munkaszerződésnek minősül. A munkaügyi felügyelő jogosult arra, hogy a felek között létrejött jogviszonyt minősítse, és ha a bíróság által kimunkált ismérvek alapján munkaviszonynak felel meg, a magyar törvény megkerülése miatt szankciót szab ki, amely bírság mértéke hatmillió forintig terjedhet. További következmény, hogy a felügyelő a színlelt szerződés megkötésének napjától létrejöttnek tekinti a munkaviszonyt.