Sikeres éve volt tavaly a Balatoni Hajózási Rt.-nek. A tóparti önkormányzatok többségi tulajdonában lévő részvénytársaság pénzügyi beszámolójában előreláthatólag 1,7 milliárd forint árbevétel szerepel majd, ami a múlt évre tervezettnek 99,4 százaléka, ám a 2004. évi árbevételnél egy százalékkal magasabb. – A társaság több mint négyszázmillió forintot fordított fejlesztésre, a tervezett eredményként – régi szóhasználattal nyereségként – 18,6 millió forinttal számoltunk, ám ez az adózás előtti összegét tekintve várhatóan több mint a tervezett kétszerese, 39-40 millió forint lesz – mondja nem titkolt elégedettséggel Grófné Ottó Ilona, a hajóstársaság gazdasági igazgatója.
Majd, hogy egészen pontos fejlesztési adatokat közöljön, a tavasszal esedékes részvénytársasági közgyűlés elé kerülő beszámolóból idézi a legjelentősebb beruházások költségeit. – Szemesen átadtuk a vitorláskikötő első ütemét, amelyre 171 milliót költöttünk, a vízügyesektől vásárolt személyhajóra, az Aqua Pannoniára 20 millió forintot költöttünk, a kikötői és a strandi fövenyépítő munkákat végző flotta egyik hajójára 25, a már nélkülözhetetlen hínárvágó gépre pedig 44 millió forintot fordítottunk. Az idei költségvetésből 60 millió forint jut a flotta vezérhajójának szánt, most még Balaton I.-nek nevezett török hajó átépítésére. A Sió-csatorna drámai vízhiánya miatt a két éve vásárolt luxushajó a Duna fővárosi szakaszán rekedt, és két éven ott teljesített turisztikai szolgálatot. Öröm az ürömben, bevételi szempontból jól fizetett a bérbeadása. Októberben, miután megtelt a Sió-csatorna, Siófokra vontattuk, ám most a hajózási felügyelet előírása miatt át kell építtetnünk tavi hajóvá.
Arról, hogy mi mindent kell tenni a flotta büszkeségének számító vízi járművel, Magyarosi Imre, a cég műszaki-fejlesztési csoportvezetője mondja el.
– Jól öltözzön fel, mert a sólyatérben nem simogató az időjárás – mondja a fejlesztési csoportvezető, akitől – miközben az irodaházból a műhelyek felé tartunk – megtudom: ahhoz, hogy a hajózási szezonkezdésre a társaság járművei, a kompok, a személyszállító-, a kiránduló- és konferenciahajók üzemképesek és esztétikus külleműek legyenek, szigorú ütemterv szerint kell folytatni a sólyatéri munkát. Télidőben 10-15 személy feladata a hajók kihúzása az öböl vizéből, majd miután máglyára kerülnek, megkezdődik a javítás, karbantartás. – Ám mielőtt elhagynánk a máglyán magasodó Szántód motorost, arról faggatjuk az egykori Szovjetunióban gyártott, tizenkét hengeres hajó karbantartóit, mi minden kell ahhoz, hogy megújulva kerüljön vízre a korábban tengeri járműként szolgáló hajó.
– A kétmotoros orosz hajó kormánylapátjait a tágas tengeri kikötőkhöz méretezték, nekünk most abba – mivelhogy a balatoni kikötők jóval szűkebbek a tengerieknél – másféle, jobb manőverező képességű lapátokat kell szerelnünk. Ugyanezt tettük a karcsú testű Szántód ugyancsak orosz „fivéreinél”, a Lelle és a Fonyód motorosnál is – avat be Juhász Ferenc lakatos.
A máglyáról – amit a sólyatériek kozmetikai szalonként is emlegetnek – csak pedáns belsővel és külsővel kerülhetnek újra vízre a hajók. – Nézze ezt a sokezernyi, apró balatoni vándorkagylót. Az archív képeink arról tanúskodnak, hogy elsősorban ezek az apró élőlények felelősek a valamikori balatoni rákok kipusztulásáért. Mindenre rátelepednek – mutat a Szántód fenékrészét elborító kagylósokaságra Magyarosi Imre, majd az asztalos műhelybe kalauzol.
– Ezekből újulnak meg a vezérhajó matrózkabinjai – mutat az asztalosműhelyben sorakozó, precízen vágott lucfenyő deszkákra Muth János. Az esztergályosok és marósok úgynevezett fenntartási műhelyében pedig megtudjuk: itt most az egyik legfontosabb felügyeleti előírás szerint készülnek a Balaton I. új fekáliatartályai. A műhely csoportvezetője, Kekecs Károly elmondja: Törökországban az utasok ürülékét a tartályból kiengedték a tengerbe, a Dunán kisebb tartályokkal úszott a hajó, és emiatt gyakrabban volt szükség ürítésre, a balatoni közlekedtetéséhez pedig két 4,5 köbméteres tartályt rögzít az előírás.
Félig kész állapotában is lenyűgöző látványt nyújt a török hajó. A negyven méter hosszú, kilenc méter széles, két, egyenként 500 lóerős Iveco motor meghajtású vízi jármű egyterű, légkondicionált, 250 négyzetméteres zárt és a hasonló méretű nyitott fedélzetén együttesen 600 személynek jut hely.
– Október 29-e, az ide érkezése óta huszonkét szakember dolgozik a hajó átépítésén. Kívül-belül megújul majd. Aki Budapesten látta, rá se ismer majd itt, a Balatonnál. Nem én voltam a hajó dunai kapitánya, de már két éven át hajóztam a Balaton I-en, ugyanis a hajózási rt. vezérkara ragaszkodott ahhoz, hogy a fővárosi bérlő által kinevezett kapitány mellett egy itteni ember is a hajón legyen. Büszke vagyok rá, hogy én leszek a hajó balatoni parancsnoka – mondja Molnár Endre. Majd miután egy, éppen a parancsnoki álláson forgató tévéstábnak elmagyarázza, hogy a vezérlőpulton melyik gomb mire való, a háromszintes hajó alsó részében kialakított legénységi szállásra invitál. – Négy egy-egy személyes, viszonylag tágas, légkondicionált kabinból, közös konyhából és fürdőszobából áll a matrózok lakhelye. Fontos szempont, hogy ne csak az utasok vagy a reprezentatív rendezvények vendégei érezzék jól és biztonságban magukat ezen a luxushajón, hanem a személyzet is.
– Lesznek, akik túlbiztosítottnak tartják majd a hajót – veszi át a szót a parancsnoktól kísérőm. Magyarosi Imrétől megtudom: a Szovjetunióban készült hajókon, a Lellén, a Fonyódon vagy a Szántódon felfújható mentődobok vannak, a Balaton I. kormányállása fölött pedig olyan stabil falú mentőtutajokat helyeznek el, amelyek tizenkét személy kapaszkodására alkalmasak. Emellett minden utas számára rendelkezésre áll egy mentőmellény. A Balaton I.-en – mivel tízszázalékos rátartást ír elő a hatósági szabályzat – 660 mentőmellény lesz.
A flotta új vezérhajóját egyébként csak a vízre bocsátás idejéig, június végéig nevezik Balaton I.-nek. A Sevlen kapitányként hazánkba érkezett luxushajót a tervek szerint Szent Miklósról, a hajósok védőszentjéről nevezik majd el.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
