A szakirodalom szerint a befektetők elsősorban a befogadó ország piaci nagysága, a gazdaságpolitikájának hatásai – a központi támogatások, kedvezmények mértéke – s a termelési tényezők olcsósága alapján döntenek a tőkekihelyezésük helyszínéről – hívja fel a figyelmet Katona Klára közgazda, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa.
A gazdaságpolitikának az a célja, hogy vonzóvá tegye a hazai gazdaságot a külföldi befektetők számára, ezért fontos feltárnia, hogy a befektetőket mi ösztönzi, s mi tartja vissza. Az adópolitika pozitív vagy negatív hatása a működőtőke-áramlásra például nem mutatható ki egyértelműen – mondja Katona Klára, kiemelve, hogy az adócsökkentés hatása hosszú távon Magyarországon sem volt meghatározó. Ezt saját kutatásai is alátámasztják. Gyors politikai sikert el lehet ezzel érni, de azt is csak rövid távon. Amikor 1995-ben hazánkban drasztikusan 18 százalékra csökkentették a társasági adót – amely így a második legalacsonyabb lett Európában –, valóban megnövekedett a tőkebeáramlás, de a továbbiakban nem mutatható ki ez a pozitív hatás. A multinacionális cégek a különböző országokban működő csoportjaik között egyébként is át tudják transzformálni a jövedelmeiket, így a telephelyválasztás szempontjából az adó nem meghatározó. A szakember hozzáteszi, hogy a közterhek komolyabb mértékű emelése viszont elriaszthatja a működő tőkét. Ugyanakkor egy Kelet-Közép-Európát vizsgáló tanulmány megállapítja, hogy az adószabályok folytonos változtatása, bonyolultsága kifejezetten taszító erővel hat a tőkebefektetőkre.
A közgazda hangsúlyozza, hogy a Magyarországról történő tőkekivonás tükrözi azokat a strukturális változásokat, amelyek a világ minden táján bekövetkeznek. Az UNCTAD 2004-ben készült éves beszámolója (WIR) is megállapítja, hogy a befektetők a feldolgozóipar felől a szolgáltatóipar irányába mozdultak el. Ha az alacsony hozzáadott értéket létrehozó, kevésbé képzett munkaerőt igénylő tevékenységeket kiviszik az országból, ám helyettük a dinamikusan fejlődő szolgáltatóipar települ be, s megjelennek hazánkban a regionális szolgáltatóközpontok és K+F tevékenységek, amelyek elláthatják a környező országok divízióit, akkor hazánk is profitálna ebből a változásból – szögezte le az egyetemi adjunktus. Ráadásul e szolgáltatóközpontok a működő tőke sokkal hosszabb távú jelenlétét eredményeznék.
Megfelelő színvonalú szolgáltatások nyújtásához viszont kvalifikált munkaerő szükséges, ám ez nem feltétlenül diplomásokat jelent, mert a szakmunkáshiány is óriási gondot jelent – állapítja meg a közgazda. A felsőfokú végzettségűek szakmai összetétele sem megfelelő, kevés például a mérnök. Alapvetően fontos tehát a munkaerőpiacon a minőségi szerkezetváltozás.
Katona Klára szerint nem lehet egyértelműen kimondani, hogy hazánknak hátrányt jelent, hogy „kis ország kis piaccal”. Regionális elhelyezkedése miatt ugyanis az uniós államok számára ugródeszkát jelenthet a keleti piacokra való továbblépéshez, EU-tagságunk révén pedig az amerikai, a japán, a távol-keleti stb. nagybefektetők számára az EU-piac elérését biztosítjuk olcsóbb keretek között.
Katona Klára arra figyelmeztet, hogy a gazdaságpolitikának nem azon kell igyekeznie, hogy megváltoztassa a működő tőke természetét, hanem meg kell találnia az egyensúlyt a gazdasági és a társadalmi érdekek között.
origo.hu
Varga Mihály: Jövőbeni munkámmal is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom
