Bizonytalan globális helyzet

A világgazdasági helyzet javulására idén sem számíthatunk. Ennek okai: lelassult az Egyesült Államok gazdasága, és igen szerényen bővül az Európai Unió is. A problémát fokozza, hogy hazánk fő exportpiaca, Németország „hivatalosan” is mérsékelte növekedési előrejelzését.

2006. 02. 02. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Összességében nem javulnak a világgazdasági feltételek 2006-ban. A Brent típusú kőolaj hordónkénti világpiaci ára 2005-ben átlagosan 55 dollár körül alakult, 2006-ban 60-65 dollár lesz éves viszonylatban. A szakértők többsége az év második felére némi olajárcsökkenésre számít. A magas energiaárak világgazdaságra gyakorolt hatása eddig viszonylag mérsékelt, az infláció – alacsony szintről – alig gyorsul, a gazdasági növekedés üteme alig lassul. Az európai konjunktúra viszont kissé javul; az európai várakozások a korábbi félelmeknél kissé kedvezőbbek. Az eurózóna GDP-je idén 2-2,3 százalékkal nőhet. Utóbbit erősíti, hogy további javulást jeleznek a legfrissebb gazdasági és bizalmi mutatók az európai uniós közös pénzt sajátként használó országok csoportjában, az euróövezetben – hangzott el az eurózóna pénzügyminisztereinek legutóbbi találkozóján. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétett jelentése szerint mérsékelt ütemű élénkülés várható a világ legfejlettebb gazdaságaiban. Idevonatkozó információ, hogy a napokban jelent meg az idei első, irányadó német gazdasági hangulatmutató: az Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) hat hónapra előre tekintő németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója, mely januárra 71 pont. Ez kétéves csúcs, messze a 34,7 pontos, hosszú távú átlag fölött. A vártnál sokkal gyorsabban javuló hangulatot most az indokolja, hogy az export fejlődik, és ennek már a termelőberuházások növekedésében is látszik a hatása, ellensúlyozva a lakossági fogyasztói bizalom hiányát.
Kedvezőtlen fejlemény, hogy a német kormány hazai össztermék-növekedési várakozása már csak 1,4 százalék lesz, a Der Spiegel információi szerint. Egyébként a német gazdasági miniszter az év legelején még 1,8 százalékos GDP-bővülést jósolt az idei évre. A vezető gazdaságkutatók várakozásai 1,5–1,8 százalék között szóródnak. Tény, hogy a német gazdaság tavaly 0,9 százalékkal bővült kiigazítás nélkül, jócskán lassulva a 2004-es ütemről. Ugyanakkor az elemzők 1,1 százalékos GDP-növekedésre számítottak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) viszont növelte az idei német gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését: 1,5 százalékra a korábbi 1,2 százalékos becslésről.
A harmadik negyedévi 4,4-ről 1 százalékra lassult a negyedik negyedévben a bruttó hazai termék GDP éves szintű növekedése az Egyesült Államokban, jóval elmaradva a Wall Street 2,8 százalékos várakozásától – adta közre első becslését a washingtoni kereskedelmi minisztérium a Napi Gazdaság összeállítása szerint.
Az amerikai GDP kétharmadát adó fogyasztói kiadások növekedése az előző negyedévi 4,1-ről 1,1 százalékra mérséklődött, amely a leglassabb ütem 2001 második negyedéve óta. A tartós fogyasztási cikkek, így a gépkocsik vásárlására fordított kiadások 17,5 százalékot zuhantak. A vállalati készletek eközben 25,7 milliárd dollárral nőttek, a cégek állóeszköz-beruházásai pedig mindössze 2,8 százalékkal emelkedtek a harmadik negyedévi 8,5 százalék után, ami szintén fékezőleg hatott. Az export 2,4 százalékkal nőtt, amiközben az import 9,1 százalékkal, a hiány 1,18 százalékponttal lassította a gazdasági növekedést. A szövetségi kormányzat kiadásai 7,0 százalékkal csökkentek a harmadik negyedévi 7,4 százalékos emelkedés után. A múlt év egészében 3,5 százalékkal nőtt az USA gazdasága, az egy évvel korábbi 4,2-es és a 2003-as 2,7 százalék után.

Túl szegények vagyunk. A Financial Times elemzése alapján a kelet-európai országok szegények ahhoz, hogy bevezessék az eurót. A londoni üzleti napilap szerint tisztességtelen vita zajlik az Európai Unióban a közös pénz „keleti irányú” átvétele kapcsán. Nem elegendő ugyanis a pénzügyi feltételeket – infláció, költségvetési hiány, államadósság és kamatszint – megteremteni, ha hiányoznak az általános gazdasági feltételek. A maastrichti szerződésben megfogalmazott belépési kritériumok soha nem képeztek ideális tagsági feltételrendszert, mert nem veszik figyelembe a reálgazdasági mutatókat: a termelékenységet, a foglalkoztatást és az általános bérszintet. Az üzleti napilap szerint az euró eddigi hét éve során már kiderült, hogy a reálgazdaság nagyon is számít a belépők kiválogatásában. Valószínűsíthető, hogy például Portugália felvétele hiba volt, és kérdőjeles Olaszország esete is. Ez utóbbi gazdaságára erős bér- és árrugalmatlanság jellemző, ami képes még recesszióban is inflációt termelni. Szlovénia ugyanakkor valószínűleg készen áll a közös nyugati fizetőeszköz bevezetésére, hiszen gazdagabb, mint az euró pénzügyi feltételeit amúgy megteremtő balti államok, és jobban áll, mint Portugália.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.