Összességében nem javulnak a világgazdasági feltételek 2006-ban. A Brent típusú kőolaj hordónkénti világpiaci ára 2005-ben átlagosan 55 dollár körül alakult, 2006-ban 60-65 dollár lesz éves viszonylatban. A szakértők többsége az év második felére némi olajárcsökkenésre számít. A magas energiaárak világgazdaságra gyakorolt hatása eddig viszonylag mérsékelt, az infláció – alacsony szintről – alig gyorsul, a gazdasági növekedés üteme alig lassul. Az európai konjunktúra viszont kissé javul; az európai várakozások a korábbi félelmeknél kissé kedvezőbbek. Az eurózóna GDP-je idén 2-2,3 százalékkal nőhet. Utóbbit erősíti, hogy további javulást jeleznek a legfrissebb gazdasági és bizalmi mutatók az európai uniós közös pénzt sajátként használó országok csoportjában, az euróövezetben – hangzott el az eurózóna pénzügyminisztereinek legutóbbi találkozóján. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétett jelentése szerint mérsékelt ütemű élénkülés várható a világ legfejlettebb gazdaságaiban. Idevonatkozó információ, hogy a napokban jelent meg az idei első, irányadó német gazdasági hangulatmutató: az Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) hat hónapra előre tekintő németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója, mely januárra 71 pont. Ez kétéves csúcs, messze a 34,7 pontos, hosszú távú átlag fölött. A vártnál sokkal gyorsabban javuló hangulatot most az indokolja, hogy az export fejlődik, és ennek már a termelőberuházások növekedésében is látszik a hatása, ellensúlyozva a lakossági fogyasztói bizalom hiányát.
Kedvezőtlen fejlemény, hogy a német kormány hazai össztermék-növekedési várakozása már csak 1,4 százalék lesz, a Der Spiegel információi szerint. Egyébként a német gazdasági miniszter az év legelején még 1,8 százalékos GDP-bővülést jósolt az idei évre. A vezető gazdaságkutatók várakozásai 1,5–1,8 százalék között szóródnak. Tény, hogy a német gazdaság tavaly 0,9 százalékkal bővült kiigazítás nélkül, jócskán lassulva a 2004-es ütemről. Ugyanakkor az elemzők 1,1 százalékos GDP-növekedésre számítottak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) viszont növelte az idei német gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését: 1,5 százalékra a korábbi 1,2 százalékos becslésről.
A harmadik negyedévi 4,4-ről 1 százalékra lassult a negyedik negyedévben a bruttó hazai termék GDP éves szintű növekedése az Egyesült Államokban, jóval elmaradva a Wall Street 2,8 százalékos várakozásától – adta közre első becslését a washingtoni kereskedelmi minisztérium a Napi Gazdaság összeállítása szerint.
Az amerikai GDP kétharmadát adó fogyasztói kiadások növekedése az előző negyedévi 4,1-ről 1,1 százalékra mérséklődött, amely a leglassabb ütem 2001 második negyedéve óta. A tartós fogyasztási cikkek, így a gépkocsik vásárlására fordított kiadások 17,5 százalékot zuhantak. A vállalati készletek eközben 25,7 milliárd dollárral nőttek, a cégek állóeszköz-beruházásai pedig mindössze 2,8 százalékkal emelkedtek a harmadik negyedévi 8,5 százalék után, ami szintén fékezőleg hatott. Az export 2,4 százalékkal nőtt, amiközben az import 9,1 százalékkal, a hiány 1,18 százalékponttal lassította a gazdasági növekedést. A szövetségi kormányzat kiadásai 7,0 százalékkal csökkentek a harmadik negyedévi 7,4 százalékos emelkedés után. A múlt év egészében 3,5 százalékkal nőtt az USA gazdasága, az egy évvel korábbi 4,2-es és a 2003-as 2,7 százalék után.
Túl szegények vagyunk. A Financial Times elemzése alapján a kelet-európai országok szegények ahhoz, hogy bevezessék az eurót. A londoni üzleti napilap szerint tisztességtelen vita zajlik az Európai Unióban a közös pénz „keleti irányú” átvétele kapcsán. Nem elegendő ugyanis a pénzügyi feltételeket – infláció, költségvetési hiány, államadósság és kamatszint – megteremteni, ha hiányoznak az általános gazdasági feltételek. A maastrichti szerződésben megfogalmazott belépési kritériumok soha nem képeztek ideális tagsági feltételrendszert, mert nem veszik figyelembe a reálgazdasági mutatókat: a termelékenységet, a foglalkoztatást és az általános bérszintet. Az üzleti napilap szerint az euró eddigi hét éve során már kiderült, hogy a reálgazdaság nagyon is számít a belépők kiválogatásában. Valószínűsíthető, hogy például Portugália felvétele hiba volt, és kérdőjeles Olaszország esete is. Ez utóbbi gazdaságára erős bér- és árrugalmatlanság jellemző, ami képes még recesszióban is inflációt termelni. Szlovénia ugyanakkor valószínűleg készen áll a közös nyugati fizetőeszköz bevezetésére, hiszen gazdagabb, mint az euró pénzügyi feltételeit amúgy megteremtő balti államok, és jobban áll, mint Portugália.
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban