Ezermilliárd kamatkár

Ezermilliárd forinttal emelte meg az államadósság kamatterheit a rossz gazdaságpolitika az utóbbi négy évben – ismertette a Magyar Nemzeti Bank számításait tegnap Járai Zsigmond jegybankelnök. Hazánk egyensúlyi problémái miatt az MNB tegnap sem tudta csökkenteni az alapkamatot.

Évente mintegy 250 milliárd forinttal növelte az államadósság terheit a rossz gazdaságpolitika az elmúlt négy esztendőben – jelentette ki tegnap Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításaira hivatkozva. Ez azt jelenti, hogy ennyivel drágábban vehetünk fel hiteleket, és még jobban eladósodik az ország. A jegybankelnök hangsúlyozta: 2002-től ezermilliárd forintos kamatfelárat kellett fizetnie az országnak, s a magyar kamatfelárak jelenleg is a legmagasabbak a térségben. Ebben a helyzetben különösen fontos a monetáris politika kiszámíthatósága, hiszen eddig is ez tartotta fent a stabilitást a magyar gazdaságban – húzta alá az MNB elnöke. Járai a kormány és a jegybank eltérő elemzéseinek okát firtató kérdésre közölte: az MNB minden esetben a gazdaság valós helyzetéről ad tájékoztatást, s többek között ennek köszönhető, hogy az országnak nem kell még a jelenleginél is nagyobb árat fizetnie a hibás gazdaságpolitikai lépésekért. Hazánk múlt heti leminősítését illetően Járai Zsigmond leszögezte: a hitelminősítő intézetek a jelenlegi magyar gazdaságpolitikáról alkottak véleményt.
*
Az adóterheléssel kapcsolatban a jegybankelnök úgy vélekedett, hogy az adócsökkentés jelentősen javíthatná hazánk versenyképességét, ehhez azonban az állami kiadások mérséklése is szükséges. Járai szerint évente több ezer milliárd forintnyi adót nem fizet be a lakosság, egy átláthatóbb és egyszerűbb adórendszerrel azonban növelni lehetne az adóbefizetés szigorát.
Eközben a magyar gazdaság egyensúlyi problémái miatt az MNB monetáris tanácsa tegnapi ülésén sem tudta mérsékelni az alapkamatot, amelynek mértéke tavaly szeptember óta hatszázalékos. A tanács – ellentmondva Veres János pénzügyminiszter múlt heti nyilatkozatának – megállapította: továbbra is aggodalomra ad okot a magyar gazdaság egyensúlyi pályáját övező bizonytalanság, s a jelenlegi helyzetben kulcskérdés a magyar gazdaság számára a fiskális konszolidáció. Mint ismeretes, múlt héten Veres János az alapkamattal kapcsolatban még úgy vélekedett, hogy nincs olyan makrogazdasági adat, amely alapján kockázatot lehetne látni a magyar gazdaságban.
Nem irreálisak a jegybank számításai a kamatterhekkel kapcsolatban – értékelte Járai bejelentését Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki rámutatott: jóval alacsonyabb lehetne az alapkamat, ha az államháztartás nem lenne ilyen borzasztó állapotban. Mint mondta, a gazdaságot kettősség jellemzi: a viszonylag jól működő magángazdaság mellett alacsony hatékonyságú, pazarló állami szféra található, amely rátelepszik a vállalkozásokra.
Hasonló okokkal magyarázta a „kivételesen magas” magyarországi kamatszintet tegnapi jelentésében a világ legnagyobb nem befektetési elemzőháza. Az Economist Intelligence Unit szerint a befektetők csak addig bizonyulhatnak ellenállónak a magas magyar hiánynyal szemben, amíg a kamatkülönbözet nem szűkül. A forint árfolyamával kapcsolatban a jelentés megállapítja: a magyar valuta hosszú ideje erősebb, mint amit az ikerdeficit-probléma, vagyis az államháztartás és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya indokolna.

Bulgária is megelőz minket. Bulgária 2009-ben szándékozik bevezetni az eurót – közölte tegnap Szergej Sztanisev kormányfő, aki Szófiában fogadta Jean-Claude Trichet-t, az Európai Központi Bank elnökét. Szlovénia pedig bejelentette: az euró 2007. január elsejei bevezetésekor jelentkező drágulást elkerülendő jövő szerdától a helyi valuta mellett az árakat euróban is kiírják.