Kőbe dermedt királyság

Amerikai kutatók egy apró, elveszett királyság nyomaira bukkantak, amelyet a világ valaha volt legnagyobb vulkánkitörése temetett maga alá 1815-ben az indonéziai Sumbawa szigetén.

Hírösszefoglaló
2006. 03. 01. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden idők legnagyobb vulkánkitöréséről szerettek volna többet megtudni, ezért az indonéziai Sumbawa szigeten vizsgálódtak amerikai kutatók, amikor cserépedényeket, utána pedig egy elveszett aprócska királyságot, a Tambora-kultúra nyomait találták meg. A Tambora vulkán 1815. április 10-i kitörése 80–120 ezer ember halálát okozta a szigeten, illetve Délkelet-Ázsiában. A University of Rhode Island vulkanológusa, Haraldur Sigurdsson és kollégái először radarral vizsgálták meg a cserépmaradványok meglelési helyének környékét: a műszer azt mutatta, hogy rengeteg épület, egy egész város van a háromméteres lávaréteg alatt, a tengerparttól nyolc kilométerre – olvasható az egyetem honlapján. Mindez még 2004-ben történt, a kutatók azonban visszatértek Sumbawára, és hathetes munkával kiástak egy hajdan nádfedeles házat, amelyben két ember maradványait, cserép- és bronzedényeket, tálakat, vasból készült eszközöket, bútorokat találtak. Minden pontosan úgy maradt meg, mintha a végzetes pillanatban megállt volna az idő a településen. Az edények, különösen a bronztárgyak arra utalnak, hogy az elsősorban kereskedéssel foglalkozó tamboraiak Kambodzsába és Vietnamba is eljutottak.
A mérések azt mutatták, egy hajdan hozzávetőleg tízezer lelket számláló település vár arra, hogy kiássák a vulkáni kőzet és hamu alól. Tamborát éppen ezért a Kr. u. 79-ben, a Vezúv kitörése után elpusztult római város után a Kelet Pompejijének nevezték el megtalálói.
A Tambora tűzhányó kitörésekor 100 köbkilométer magma és szétporladt szikla, valamint 400 millió tonna vulkáni hamu, illetve kénes gáz jutott a levegőbe. A vulkán az anyagokat negyvennégy kilométeres magasságig fújta el. A kénes gázok burokba fogták a Földet, amelyre nem jutott elég napfény. A következő, 1816. esztendőt a történészek a nyár nélküli évként emlegetik. Olyan hideg volt, hogy Németországban és Franciaországban júliusban is fagyott. Világszerte éhínség és járványok pusztítottak.
Sigurdsson professzor 2007-ben tér vissza Sumbawára, hogy folytassa a feltárásokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.