Elvileg már tavaly június 30. óta készen kellene állniuk a hazai gépkocsigyártóknak és -importőröknek a saját márkájú roncsautók szakszerű feldolgozására. A megvalósítás módjáról és az esetleges mulasztások megítéléséről azonban elhúzódott a vita, ez pedig késlelteti a rendszer elindítását. A jelenlegi szabályozás kimondja: amennyiben a cégek nem tesznek eleget a visszagyűjtés és újrahasznosítás követelményeinek, a hatóság kereskedési jogukat megszüntetheti. Ilyen esetről azonban sem a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, sem a Magyar Gépjármű-importőrök Egyesülete nem tudott beszámolni. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) hulladékgazdálkodási és környezettechnológiai főosztályán viszont elárulták: a KVM már tavaly felszólította az érintett cégeket arra, hogy mutassák be a szükséges dokumentumokat. Ez olyan szerződéseket jelent, amiket a gyártók és importőrök az országos hálózattal rendelkező hulladékhasznosítókkal vagy az egyes helyi autóbontókkal kötöttek. A cégek a felszólításnak eleget tettek, a Közlekedési Főfelügyelet kivétel nélkül be is fogadta a szerződéseket, ám jelenleg is folyik az esetleges hiányosságok felderítése.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a roncsok visszavételének kötelezettsége – mely a kereskedőkre és importőrökre érvényes – egyelőre csak a 2002. július 1-je óta forgalomba helyezett gépjárművekre vonatkozik. Arra pedig Lukács Pál, a Magyar Gépjárműipari Szövetség ügyvezető igazgatója hívta fel a figyelmet, hogy a hatóságok még nem mérték fel: a működő autóbontók közül hány felel meg a szigorú EU-s követelményeknek.
Intő jel lehet az is, hogy alig féléves működés után, tavaly év végén megszűnt az Országos Roncsautó Hasznosító Konzorcium. A közhasznú társaságot másfél milliárd forintos beruházással a Loacker Recycling Kft., az Ereco Rt., a Car-Rec Kht. és a T+F Kft. hívták életre 2005 nyarán. A konzorcium 31 telephelyet alakított ki az országban, így képessé vált arra, hogy 50 kilométeres körön belül mindenhol átvállalja a gyártókat és importőröket terhelő újrahasznosítási kötelezettséget. Hosszas tárgyalások után azonban a kht.-nak egyetlen autós céggel sem sikerült megállapodnia. Tájékoztatásuk szerint azért, mert a gyártók és importőrök tíz éven keresztül anyagi ellentételezés nélkül kívánták igénybe venni a konzorcium szolgáltatását.
Ráadásul a konzorciumhoz – rövid működése alatt – csupán a leselejtezett járművek néhány százaléka futott be. Ebben szerepet játszott a tulajdonosokra vonatkozó jogi szabályozás körüli zűrzavar. A hulladékká vált gépjárművek kezeléséről szóló kormányrendelet ugyan már 2004 szeptemberében megszületett, ám egészen tavaly októberig semmi nem kényszerítette a gépkocsi-tulajdonosokat arra, hogy hivatalos autóbontókba adják le kiszuperált kedvencüket. Egy szintén 2004. évi belügyminisztériumi rendelkezés alapján ugyanis a tulajdonosok dönthettek úgy is, hogy saját maguk tárolják a járművet. E roncsok azután előbb-utóbb az erdőszélen végezték. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nyomására ezt a lehetőséget a Belügyminisztérium (BM) tavaly október 15-én megszüntette. Az új rendelet szerint – személygépkocsik és kisteherautók esetében – a tulajdonosnak bontási igazolással kell bizonyítania, hogy EU-konform módon vált meg járművétől, ellenkező esetben nem mentesül a biztosítás és a súlyadó fizetése alól. Bár pontos adatok nincsenek, annyi bizonyos, hogy ez a módosítás javított a helyzeten. Míg a 2005 első félé vében leselejtezett, közel 36 000 gépkocsiból mindössze 1417 került regisztrált bontókhoz, ami igen messze van a 85 százalékos célkitűzéstől, a KVM tájékoztatása szerint október óta jelentősen nő a forgalomból szakszerűen kivont járművek aránya. Továbbra is maradt egy kiskapu: amennyiben a járművet csak átmenetileg kívánják kivonni a forgalomból, továbbra sincs szükség bontási igazolásra. Lukács Pál rámutatott: az előírásoknak megfelelő rendszer csak akkor válhat működőképessé, ha a szabályozást nem lehet kijátszani az átmeneti kivonás leple alatt. Ennek érdekében a hatóságok nemrégiben fél évben maximálták az átmeneti forgalomképtelenséget, és a hosszabbítások lehetséges számát is limitálták.
A roncsautóhelyzet jelentős javulására tehát csak idén számíthatunk. Az idő sürget: amennyiben Magyarország nem teljesíti vállalását, büntetésre számíthat az unió részéről. Arról nem is beszélve, hogy az évente keletkező 70–100 ezer autóroncs környezetbarát feldolgozása Magyarország alapvető érdeke, ráadásul jövedelmező üzletté is válhat. A spanyol hátterű Recycling Technologies Kft. ennek reményében építi Vasváron új bontó- és újrahasznosító üzemét, mely 2007-től évi tízezer gépkocsi feldolgozására lesz képes. Kernács Péter ügyvezető már az első évre milliárdos bevételt remél – amihez persze nélkülözhetetlen, hogy legyen megfelelő mennyiségű alapanyag.
origo.hu
Milyen parkettát érdemes választani?
