A vásárlók megtévesztése, úgy tűnik, még mindig jövedelmezőbb a cégek számára, mint a versenyhivatali büntetés. Pedig legutóbb nem kevesebb, mint 257 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a Colgate–Palmolive Magyarország Kft.-t a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa a fogyasztók megtévesztésére alkalmas televíziós reklám miatt. A cég hirdetéseiben azt állította, hogy fogkrémjei valamennyi más fogkrémnél hatásosabbak. A teljes fogorvosi szakma véleményére hivatkozó állítások, mint például a „Colgate Total. A fogorvosok választása” a versenytanács szerint alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. A Colgate–Palmolive vitatja a GVH döntését.
A Kika bútoráruház fiktív árakat „árazott le”. A GVH szerint a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított azzal a cég, hogy tájékoztató anyagaiban a szállítók által javasolt, ám korábban általa nem alkalmazott árakhoz viszonyított akciós árakat tüntetett fel. A Kika jogsértő magatartásáért a GVH versenytanácsa 12 millió forint bírságot szabott ki. A TeleFound telefonszolgáltató azzal vívta ki a versenytanács elítélő állásfoglalását, hogy megtévesztette fogyasztóit, amikor valamennyi kártyáján és a kártyákhoz kapcsolódó tájékoztató anyagokon ingyenes behívószámra, illetve zöldszámra tett utalást, noha ezen számok hívásának költsége valójában a fogyasztót terheli. A jogsértő vállalkozásra a tanács – a hatósággal való együttműködésére tekintettel – nem szabott ki bírságot.
A Dove jobb a Niveánál, állította a forgalmazó, ugyanakkor ezt nem igazolják a vizsgálati eredmények – állapította meg a versenytanács. Az Unilever Magyarország Kft. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy reklámjaiban az általa gyártott Dove Intenzív krémnek a versenytárs Nivea kréménél jobb hidratáló- és gyorsabb beszívódóképességet tulajdonított. A „füllentés” csekély súlya miatt az Unilever pénzbüntetés nélkül megúszta. Ugyancsak pénzbüntetés nélkül zárta le a vizsgálatot a GVH versenytanácsa a T-Online ügyében. A internetszolgáltató számos kampánnyal reklámozta ADSL-csomagjait. Több reklám arról adott tájékoztatást, hogy az ADSL-szolgáltatás korlátlan, illetve forgalomfüggetlen. Csakhogy időközben kiderült, az előfizetők egy kis csoportja akkora adatforgalmazást végzett, mint az előfizetők háromnegyede együttvéve. Emiatt a „nagyletöltők” szerződéseit a cég felmondta. A GVH szerint az ADSL-reklámok nem feleltek meg a valóságnak, ezért a versenytanács a jogsértő magatartás további folytatását megtiltotta.
origo.hu
Milyen parkettát érdemes választani?
