Több száz dél-dunántúli, jelesül somogyi családnak jelent némi télutói örömet a nőnapi ajándékozásra szánt hóvirágcsokrokból befolyt pénz, így hát érthető felháborodással fogadták az árusok a hírt: több tízezer forint szabálysértési bírság is kiszabható arra, aki erdei hóvirágot kínál eladásra. A kartondobozok jó része idén üres marad, mert úgy hírlik: a Duna–Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őrei a Dél-Dunántúlról Pestre tartó vonatokon meg a buszokon is kutakodnak majd hóvirág után.
– Ipari méretűvé vált a hóvirágszedés: sok helyütt gereblyével, földgyaluval esnek neki a virágnak, nem kímélve a hagymáját. A kereskedelmi tételben gyűjtők a legmutatósabb szálak szedésére összpontosítanak, így csak a silányabbak érlelhetnek magot. Előbb-utóbb végkép elromlik a virág genetikai állománya, és egyre kisebb élőhelyen bukkan fel – sorolják érveiket az uniós rendelkezést üdvözlő természetvédők. A védett területeken már évek óta tiltott a hóvirágszedés, ám miután az EU magának a virágnak „szavazott” védettséget, nemcsak a Dráva partján és a zselici erdőkben, hanem másutt is táblák figyelmeztetnek: Hagyd lábon a hóvirágot!
Tízezer forint egyedenként a hóvirág természetvédelmi értéke, ami azt üzeni a hivatásos és az önkéntes őröknek: ne hagyják magukat félrevezetni azoktól, akik szegénységükre, megélhetési körülményeikre hivatkozva szedik és árusítják nagy tételben a hóvirágot, ám a tapasztalatok azt igazolják: a közelgő nőnap előtt nem a nincstelenek kínálják a csokrokat a fővárosi piacokon és az aluljárókban.
Mindazonáltal a dél-dunántúli hóvirágárusok váltig állítják: Magyarországon nem kellene védettséget biztosítani a virágnak. Kaposvárott néhány napja aláírásgyűjtő akcióba kezdtek az árusok, és azt kérik a „rászorulók nevében”, hogy vonja vissza az EU a tiltást.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
