Ha nem sokadik éve hirdetné a Magyar Márkaszövetség óriásplakátokon a gyártói márkák dicsőségét, talán csodálkozna az utca embere a „vakon megbízhat” és az „igazi márka” kifejezéseken. A tapasztaltabbak nem biztos, hogy épp az óriásplakátokban bíznak, különösen nem vakon. És hát a márka „igazisága” is hümmögésre készteti a sokat látott fogyasztót: eszerint léteznek nem valódi márkák is?
A reklámkampány célja nem más, mint ráirányítani az emberek figyelmét a napi fogyasztási cikkek közül a megbízható, minőségi márkák előnyeire. Ezt többek közt az egyre gyakoribb élelmiszerbotrányok, valamint az uniós piacról áradó olcsó, de rossz minőségű termékekkel kapcsolatos problémák indokolják – mondta el Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára. A gyártói márkáknak egyszerre kell megküzdeniük az egyre erősebb kereskedelmi láncok úgynevezett saját márkáival s az olcsó, nevesincs importtal. A GfK Hungária piackutató cég szerint a hazai vásárlók túlnyomó többsége, majdnem kilencven százaléka tudatosan az akciós, árengedménnyel kapható termékeket részesíti előnyben, vagyis továbbra is az ár a legfontosabb vásárlási szempont. A plakáton igazinak nevezett márkák neves gyártók által kifejlesztett, innovatív termékek, amelyek a kereskedelem bármely színterén megtalálhatók, mindig és mindenütt ugyanazokat a tulajdonságokat hordozzák – mondta Fekete Zoltán. Az adott termék azonosításán kívül rendelkeznek érzelmi többlettel, csak a vásárló tudatában élő képpel, imázzsal. Ez a többlet dollármilliárdokban kifejezhető vagyon is lehet. A kiskereskedelem egész Európában átalakulóban van, a hipermarketek és a diszkontok árpolitikája a márkás termékek gyártóit nehéz helyzetbe hozza. A kemény konkurenciaharc azonban végső soron e termékek visszaszorulását is hozhatja – vélekedett Fekete Zoltán.
Varga Mihály: Jövőbeni munkámmal is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom