Vastagon fog a ceruza

Mintegy 170 millió forint bírságot szabott ki tegnap a Gazdasági Versenyhivatal az Elektro Computerre és három bankra, mert nem voltak teljesen ingyenesek az általuk hirdetett hitelek. A GVH egyre szigorúbban bírságol; többnyire a bírósági gyakorlat is igazolja a magasabb összegeket.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa közelmúltban tartott tárgyalásán megállapította, hogy az Elektro Computer, a Budapest Bank, a Credigen Bank és a Magyar Cetelem Bank – az Elektro Pont műszaki áruházláncban igénybe vehető – ingyenhitelként hirdetett hitelkonstrukciója a fogyasztók megtévesztésére alkalmas volt. A bankok az Elektro Pont-üzletekben az ingyenhiteleket korlátozták, és ez csak a pénzintézetek által meghatározott, konstrukciónként eltérő mértékű összeghatárok között volt igénybe vehető. Az Elektro Computer 105 millió, a Budapest Bank 36 millió, a Credigen Bank 2 millió, a Magyar Cetelem Bank pedig 25 millió forintos bírságot kapott – közölte tegnapi közleményében a GVH.
A legfrissebb döntés is azt mutatja, a versenyhivatal bekeményített, a bírságok összege egyre növekszik. Ez azonban – a látszat ellenére – nem új jelenség, a kilencvenes évek eleje óta zajlik – mondta el kérdésünkre Kállai Mária, a versenytanács tagja. A szakember emlékeztetett arra, hogy már 1992-ben szabtak ki százmilliós büntetést a Home Shopping Kft. csomagküldő vállalkozás ellen.
A bírságok kiszabásának gyakorlatában jelentős tapasztalatokra tett szert a hivatal. Jól mutatja ezt a döntéseik bírósági utóélete: a megtámadott határozatok szinte száz százalékában igazat adott a bíróság a GVH-nak, a bírság összegét pedig általában 20 százalékkal csökkentette, és így jóváhagyta. A GVH és a bíróságok megállapításai egyre inkább közelítenek egymáshoz. A bírságok összegének emelkedése annak is köszönhető, hogy a GVH a fogyasztók megtévesztő piaci tájékoztatásának visszaszorítása érdekében egyre szigorúbb gyakorlatot folytat. Az elrettentő nagyságú bírságokat akkor szabja ki a GVH, ha egy meghatározó piaci részesedésű cég a fogyasztók jelentős hányadát elérő médiumban teszi közzé a megtévesztő reklámot. Rontja a hirdető helyzetét, ha a jogsértés huzamos ideig fennáll, és ha a reklámozó nem először él a jogsértéssel.