A Közháló olyan közkeletű szó, mint a közoktatás vagy a kertkapu, nincs értelme jogi védelem alá helyezni – magyarázta Kovács Kálmán a Nap-kelte tegnap reggeli műsorában. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a bíróság másodfokon – vagyis jogerősen – a Magyar Teleház Szövetség (MTSZ) javára ítélt a Közháló védjegy használatának tekintetében. A műsorvezető a Magyar Nemzet március 3-án megjelent írását idézte, amely szerint a tárca jogerős bírósági döntés tudatában emelte be a 2006-os költségvetési törvénybe a Közhálóra vonatkozó több milliárd forintot és egyéb rendelkezéseket. Erre válaszul Kovács kifejtette, hogy a Közhálót sem eladni, sem ellopni nem lehet, mert olyan infrastruktúra, amely szélessávú internethez juttatja a közintézményeket, iskolákat. (Ennek ellenére a Közháló eladásából 3,4 milliárd forintot állítottak be a 2006. évi költségvetési törvény bevételei közé.)
*
A jogerős bírósági döntésről azt mondta, hogy az „jogi butaság”, s a minisztérium azért használja továbbra is az elnevezést, mert a Magyar Teleház Szövetséggel erről egyeztetések folynak.
Ezzel a miniszter arra a közleményre célzott, amelyet a MTSZ, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) cikkünk megjelenése után adott ki. Eszerint „a MTSZ és az IHM között jogi vita alakult ki a Közháló szó használatáról, de a Magyar Teleház Szövetség nem a program tartalmát, pusztán a névhasználatot vitatja. A névhasználat tárgyában a MTSZ peres követeléssel nem él, amíg a folyamatban lévő procedúra le nem zárul.”
Félő, a miniszter nemcsak abban hibázott, hogy a jogerős bírói ítéletet nem hajtotta végre, de a nyilatkozat kiadásakor nyomást gyakorolt a civil MTSZ vezetőjére is. Fejes István elnök ugyanis az ügy kipattanását megelőző napokban – február 28-án – egy nyílt internetes fórumon a következőket írta a bírósági ítélet érvényesítéséről: „Az MTSZ kényszerpályára került. A Közháló eladásából az IHM bevételt realizál – várhatóan 3,4 milliárdot –, s ebben a pillanatban az MTSZ-nek nincs más választása, mint akár bírósági úton is érvényesíteni meglévő jogát. A jog nem elég – különösen, ha sérelem érte –, élni kell az érvényesítésével.” Jogi szakértőnk szerint Fejes István elnök talán nem tudja, de ő maga is jogsértést követ el azzal, hogy nem tesz meg minden tőle telhetőt a bírósági ítélet érvényesítéséért, s nem szólítja fel a minisztert a szóvédjegy használatának azonnali mellőzésére.
Kovács Kálmán miniszter pedig azzal követ el jogsértést, hogy nem hajtja végre a független magyar bíróság jogerős döntését. Internetes naplójában ugyanakkor tolvajnak tartja, aki feltör egy-egy honlapot: „Egy tolvaj behatol a lakásunkba, az életünkbe, a munkánkba vagy akár a szerverünkbe, mindent aprólékosan átnéz, majd a hátán egy óriási (elektronikus) batyuval távozik.” Kérdéses, van-e különbség a hackelés és a védjegybitorlás erkölcsi megítélése között, vagy mindkettő leírható a hétköznapi lopás szóval.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
