GKM: Kevesebb új tőke érkezett

Miközben a gazdasági miniszter sikerpropagandát folytat minden beruházásnál, alapkőletételnél, tárcája kénytelen volt elismerni, hogy a múlt év utolsó negyedében lelassult a külföldi tőke beáramlása hazánkba. A Fidesz szerint Magyarország előbb a bérversenyben, majd az adóversenyben, végül a tudásversenyben maradt le szomszédaival szemben.

A minap az EDS szolgáltató- központját, azelőtt a Schaeffler-csoport autóipari beszállító beruházását jelentette be – mintegy saját tevékenysége gyümölcseként – Kóka János. De hiába vág át nemzetiszín szalagokat naponta a gazdasági miniszter, a tények azt mutatják, hogy az utóbbi hónapokban érzékelhetően lassult a tőkebeáramlás Magyarországra. Ezt Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) illetékes helyettes államtitkára is megerősítette.
A kormánytisztviselő szerint a tendencia az elmúlt esztendő utolsó negyede óta érzékelhető. Ezért nem haladja meg a négymilliárd eurót a 2005-ös külfölditőke-beáramlás értéke, bár korábban a 4,5 milliárdot sem tartották elképzelhetetlennek – a Budapest Airport-tranzakció bevétele nélkül.
A tisztségviselő szerint a csökkenés oka a választások közeledte, a befektetőket elriasztó retorika. Ennek némileg ellentmondani látszik, amit Rétfalvi György, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) vezérigazgatója állított. Rétfalvi szerint ugyanakkor a nagy zöldmezős projektek száma – nemcsak nálunk, hanem általában a régióban is – folyamatosan csökken.
A külföldi tőke beáramlásának „mérése” a kormányváltás óta jelent problémát – mondta el kérdésünkre Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár, a Fidesz gazdasági konzultációjának szóvivője. A szocialista– liberális kabinet ugyanis úgy változtatta meg a statisztikai metodikát, hogy a hazánkba települt cégek visszaforgatott nyereségét is külföldi tőkének számította be. Így a Fidesz-kormány alatt szokásos évi kétmilliárdnyi euró külfölditőke-beáramlás megnövekedett 3,5-4 milliárdra.
Ez a statisztikai növekmény azonban csak időlegesen fedi el, hogy a befektetőkért folytatott versenyben hazánk vereséget szenvedett. Előbb a bérversenyben maradt alul a kis hozzáadott értéket előállító iparágakban. Az összeszerelő üzemek, a textilipari, cipőipari vállalkozások tőlünk keletre, Romániába, Ukrajnába és még távolabb, Kínába, Indiába költöztek.
Ezután következett az adócsökkentési hullám, amelynek során szomszédaink közül többen választották az egykulcsos, alacsonyabb adót. A hibás gazdaságpolitika következtében azonban hazánk lemaradt az adóversenyben is a környező országokkal szemben. Mindeközben zajlott a tudásverseny is, ám nem csoda, hogy ebben is lemaradtunk, hiszen közismertek a gazdasági miniszter nézetei a magyar tudósok képességeiről – fejtegette a gazdasági szakember.
Hiába óhajtja a kormány a választási kampánnyal magyarázni a befektetők távolmaradását. Épp az ellenzéki erő növekedéspárti, munkahelyteremtő, kis- és középvállalkozásokat segítő tervei, valamint a kutatás és fejlesztés támogatása, vagyis a Fidesz gazdasági programja az, amely kedvez a külföldi tőke beáramlásának. Abból pedig egy szó sem igaz, hogy a külföldi befektetők távolmaradása mögött a Fidesz megnyilatkozásai állnának – állította Cséfalvay.
A Fidesz ellenfelei folyamatosan azon igyekeznek, hogy az ellenzéki pártot valamiféle külföldi-tőke-ellenes, multinacionális vállalatellenes szerepbe kényszerítsék.
A valóság ezzel szemben az, hogy a Fidesz a piaci monopolhelyzetek felszámolását helyezte kilátásba. A szocialista–liberális kormány privatizációi folytán kétségtelenül kialakultak monopolisztikus piaci helyzetek.
Amikor a Fidesz a monopolhelyzetek felszámolására törekszik, akkor a legkevésbé sem külfölditőke-ellenes, hanem a piaci versenyt elősegítő, liberális magatartást tanúsít – jelentette ki Cséfalvay. Szerinte éppen a magát liberálisnak nevező gazdasági miniszternek, Kóka Jánosnak kellene fellépnie a leghatározottabban egyes nagyvállalatokkal szemben a monopolhelyzet megszüntetése, a verseny védelme érdekében.