Lopásnak és bűncselekménynek nevezte Kovács Kálmán miniszter az egyik televízió-műsorban a számítógépes betörést, a hackelést. Ugyanez a politikus nem érzi aggályosnak, hogy ország-világ – akár a Microsoft nagy tekintélyű vezetője, Bill Gates előtt – úgy szerepeljen, mint a Közhálót megalkotó, működtető szervezet irányítója. Valójában a Közháló, mint jogi védelmet élvező védjegy, a Teleház Kht. tulajdona – írta egy nyílt internetes fórumon Fejes István, a szervezet elnöke. A 2005 szeptemberében született jogerős bírói döntés óta az IHM bitorolja az elnevezést, valamint azt a programot, amit a Teleház Szövetség 2001 november 30-án kelt deklarációja rögzít. A dokumentum szerint „a teleházak civil kezdeményezésre, közösségi, állami és üzleti támogatással megvalósítják a modern információs társadalom helyi alapszükségleteit kielégítő szolgáltatásokat”. A teleházat „franchaise hálózatban működő közszolgáltatási rendszernek kell tekinteni”, ezért „országos kiterjedésű hálózattá, közhálóvá kell szervezni két éven belül”. Emellett célul tűzi ki a dokumentum, hogy „Magyarország kezdeményezője legyen a teleház szövetségek nemzetközi uniója létrehozásának”.
*
Megkeresésünkre Csaba Lajos János, az IHM osztályvezetője úgy reagált, hogy „a Közháló, mint fogalom, 1998 óta elterjedt, s jelen van a kormányzati informatikai célkitűzések között, és azóta több szakmai anyagban is használatos volt. A Közháló kialakítása kapcsán több egyeztetés volt a Teleház Szövetséggel is.”
Ha igaz lenne a minisztériumi állítás, akkor vajon a független magyar bíróság jogerős ítéletében miért nem találta megalapozottnak? Lapunk értesülései szerint az IHM egy általa megrendelt tanulmányra alapozza a Közháló-koncepció használatának jogszerűségét. Ezt a tanulmányt egy olyan szakértő készítette, aki nem rendelkezett a védjegy tulajdonjogával, így a bíróság ezt nem tekintette jogforrásnak.
Az IHM tavaly decemberben formai okokra hivatkozva felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelső Bíróságnál – mondta el Csaba Lajos János, ugyanakkor az általunk megkérdezett jogi szakértő szerint ez a lépés nem halasztó hatályú, azaz a jogerős bírósági döntés ma is érvényben van.
Ebből következően a Közháló- program nem az IHM-é, így a Közhálóra vonatkozó intézkedések is semmisnek tekintendők. Ilyen intézkedések pedig számos esetben történtek. Kiemelten tetten érhetők a 2006-os költségvetési törvényben, amelyben a kiadások között külön soron szerepel a Közhálóra fordítható összeg, 4,017 milliárd forint összegben. A részletes indokolásban pedig tucatnyi alkalommal található rendelkezés a Közháló értékesítésére, az abból befolyt összegek felhasználására vonatkozóan. „Az Igazgatás költségvetésében szerepel 3460,0 millió forint kiadási és bevételi öszszegben a Közháló-végpontok értékesítéséből származó bevétel, amelynek nettó összegét, 2883,0 millió forintot a minisztérium a fejezeti kezelésű előirányzatokon 4017,0 millió forint összegben a Közháló-programra megtervezett költségvetési támogatás kiegészítésére használ fel a feladatok maradéktalan teljesítése érdekében.” A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a költségvetési törvény a Közháló védjegy bitorlása miatt megtámadható. Csaba Lajos János osztályvezető ezzel szemben úgy látja, hogy „a kormány a költségvetési törvényben meghatározott összegeket a törvényben előírt célokra fordítja. Ezek az öszszegek tehát a Közháló-programmal megvalósuló célokhoz vannak hozzárendelve. E forrásokat a minisztérium az előírt célokra használta fel.” Vagyis a tárca most szétválasztaná a védjeggyel védett elnevezést és a tartalmat, ám semmi sem támasztja alá, hogy ez a szétválasztás a bíróság előtt megállná a helyét.
origo.hu
Varga Mihály: Jövőbeni munkámmal is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom
