Brüsszel azért akar pótvámot kivetni a Kínában és Vietnamban készült lábbelikre, mert az állam komoly mértékben beavatkozik mindkét országban az exportárak alacsony szinten tartása érdekében, s emiatt az uniós cipőipar védelemre szorul. Beszédes adat, hogy tavaly a kínaiaknak 320 százalékkal sikerült uniós cipőexportjukat növelni. Az EU áprilistól első lépcsőben négy százalékkal növelné az import vámját a kínai és vietnami cipőkre, és ha a két ázsiai ország nem hagy fel eztán sem kereskedelemtorzító gyakorlatával, akkor a vámemelés 20 százalékig mehet.
A négyszázalékos vám olyan csekély mértékű, hogy egyszerűen semmilyen hatást nem gyakorol a piaci folyamatokra – mondta el kérdésünkre Várszegi Árpád, a Magyarországi Bőr- és Cipőipari Egyesülés elnöke. A kilátásba helyezett 20 százalékos vám már jelentős tétel, de még ez is elmarad az európai gyártó országok által javasolt 30 százaléktól. A védővám ráadásul csak átmeneti könnyebbséget hozhat az ágazatnak, mert ha sikerülne is a kezdeményezők által javasolt 30 százalékos vámot bevezetni, a nemzetközi kereskedelmi szabályok értelmében azt három év alatt le kellene építeni – tájékoztatott az egyesülés elnöke.
További kérdéseket vet fel, hogy ha bevezeti is az EU a büntetővámot, az vonatkozik-e a már behajózott termékekre is. Ha nem, akkor valószínűleg hatalmas készletek érkeznek a kikötőkbe a vám előtti áron, és így kerülnek a kereskedésekbe is, vagyis tovább gyengítik az esetleges intézkedés hatását. A mostani bejelentés inkább csak kommunikációs célokat szolgál – mondta Várszegi Árpád. A végső szó azonban még nem hangzott el ebben a vitában, amely csak látszólag folyik Kína és az EU között.
Valójában az unió északi és déli államai között megy a küzdelem. A déliek jelentős cipőiparral rendelkeznek, s védeni szeretnék a rendkívül olcsó kínai importtól, az északiak számára már nincs mit védeni, ezért inkább a vám áremelő hatásától tartanak. A kereskedelem résztvevői egységesen a vám elutasítását szorgalmazzák. Hazánk valójában nem érintett ebben a vitában – vélekedett Várszegi –, mert ami pozíciót a piacon elfoglalhatott az olcsó kínai cipő, azt már elfoglalta.
Az EU már a múlt év közepe óta vizsgálódik az ázsiai cipőkkel kapcsolatban. Január második hetében az Európai Unió tagországainak szakértői úgy döntöttek: nem adható meg a piacgazdasági státus 13 kínai cipőgyártó vállalatnak, és ezzel az EU lépést tett arra, hogy dömpingellenes eljárást indíthasson a területére kerülő olcsó kínai bőr- és sportcipők ügyében. Az Európai Bizottság szóvivője ugyanakkor kijelentette, hogy a dömpingvád megállapítása nem automatikus, még ezután következik annak vizsgálata, hogy valóban az európai piac elárasztásáról van-e szó, illetve hogy mit jelentene az uniós gazdaságnak egy esetleges eljárás. Mivel Kínában az árak egy része állami ellenőrzés alatt áll, az EU esetenként állapítja meg, hogy egy-egy termék kért ellenértékét piacgazdasági verseny alakítja-e vagy sem.
origo.hu
Varga Mihály: Jövőbeni munkámmal is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom
