Csak az alagi lóversenypálya bejáratáig jutottak azok a tüntetők, akik az 1886-ban alapított létesítmény eladása ellen a történelmi épületek környezetében kívántak tiltakozni. Pedig a demonstrálókat maga a város polgármestere, Kecskeméthy Géza és Erdész Zoltán alpolgármester, fideszes országgyűlési képviselő vezette, de rokonszenvét fejezte ki több környékbeli település vezetője és a környék egykori birtokosa, Károlyi László gróf is.
Erdész szerint a korábbi belépési engedélyt azért vonta vissza a Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. vezetése, mert rosszallja, hogy a képviselő a közvéleményhez fordult az alagi pálya privatizációja miatt. A helybeliek aggodalma azért érthető, mert féltik a nagy hagyományú lósportot, az ott dolgozó és lakó mintegy száztíz családot és a kúriát, valamint azt az épületegyüttest, amely máig a lósportot szolgálta.
A fideszes képviselő kérdésünkre elmondta, hogy a lopakodó privatizáció számos jelét tapasztalták a közelmúltban. Részint sajtóinformációkra hivatkozott, amelyekben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. vezetői elmondták, el kívánják adni egyrészt magát a lósporttal, illetve a sportfogadással foglalkozó állami céget, másrészt azt a 120 hektáros területet, ami a tavaly őszi privatizáció után megmaradt.
A dunakeszi lóversenypálya úgynevezett téli edzőpályáját ugyanis már értékesítette a privatizációs szervezet. Winkler Márton üzletember a múlt év végén szerezte meg a Dunakeszi közigazgatási területén lévő alagi lóversenypálya homokos talaja miatt téli edzésre is alkalmas, 54 hektáros részének tulajdonjogát. Ráadásul meglehetősen furcsa körülmények között: a bőrgyártással foglalkozó Amma Rt. vezérigazgatója 2005. november 2-án váltotta ki őstermelői igazolványát – amelyben a „várhatóan termelt termékek” felsorolása rovatban a növénytermesztés szerepel –, s két nappal később bejelentette, élni kíván elővásárlási jogával. A környék ingatlanárait ismerők ráadásul meglehetősen alacsonynak ítélték a 760 millió forintos vételárat. A négyzetméterenkénti 3000 forint a fele annak, amit a környékbeli ingatlanokért fizetnek Alagon. Azt is gyanúra okot adónak nevezte a tüntetés egyik résztvevője, hogy Galambos Iván, az NL Kft. ügyvezető igazgatója a privatizációt követően rövid úton távozott a cég éléről.
Arról, hogy az ÁPV Zrt. árulja a Batthyány Elemér, a kivégzett miniszterelnök fia által alapított létesítményt, Dunakeszi önkormányzata nem csak másodkézből értesült. Kecskeméthy Géza polgármesternél ugyanis járt már egy ismert befektetői csoport delegációja, akik arra voltak kíváncsiak, a város támogatná-e egy lakópark építését a területen. A nemleges válasz után a befektetők elálltak a szándékuktól, de az ötlet – különböző formában – többször fölbukkant. A tüntetők egyike, egy helybeli nyugdíjas szerint a terv támogatói közé tartozik Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, aki „Európa lakóparkot” látna szívesen a lóversenypálya helyén, amelynek utcáit a tagországokról nevezik el. Tóth Andrásnak fogalma sincs arról, mit jelent a helybelieknek ez az intézmény – háborgott beszélgetőtársam. Az első versenyt 1891-ben rendezték Alagon, s ezzel a Monarchia egyik legfontosabb vidéki pályája és tréningközpontja alakult ki. Ennek köszönhette a település a vízvezetékrendszert és az első általános iskolát. Nem véletlenül került be a település címerébe a lófej – bizonygatta a helybeli nyugdíjas.
A terület eladása miatt aggódó országgyűlési képviselő az ÁPV Zrt.-hez és a pénzügyminiszterhez fordult kérdésével. Erdész Zoltán szerint a válasz egyértelmű volt: az alagi pálya nincs rajta azon a listán, amelyen az elidegenítési tilalom alá eső állami ingatlanokat sorolja fel a törvény. Ez, valamint az egyéb információk arra mutatnak, hogy az alagi ingatlan csöndes privatizációja folyik – mondta a fideszes képviselő.
A kérdéssel megkerestük az állami privatizációs szervezetet. A sajtóirodán keresztül a következő válasz érkezett. „Az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonába tartozó Nemzeti Lóverseny Kft. tulajdonába tartozott többek között az alagi telephelyen három ingatlanegyüttesben összesen 166 hektár vegyes besorolású és funkciójú terület. Az NL Kft. az ÁPV Zrt. jóváhagyásával értékesítette 2005 végén az úgynevezett téli pálya 54 hektáros területét. A fennmaradó 112 hektáros terület értékesítését az NL Kft. jelenleg nem tervezi, így a jelenlegi funkció megváltoztatása sincs napirenden. Megjegyzendő, hogy ha az NL Kft.-nek lenne is ilyen szándéka, a helyi önkormányzat engedélye nélkül lakópark a területeken nem épülhetne.”
Addig, amíg az önkormányzat ellenzi a terület beépítését. De mint tudjuk, őszszel önkormányzati választások lesznek, és a jelenlegi testület és városvezetés megváltozhat Dunakeszin, s ezzel megváltozhat a véleménye a lóversenypálya szerepéről is…
origo.hu
„Ő adja az erőt, a mosolya a szemében az akarat” – szülei mindent megtesznek a halva született Nolináért
