A magyar és az orosz szakminiszter Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi látogatásának alkalmával írta alá a két ország nanotechnológiai együttműködési programjáról szóló megállapodást. A program előkészítéseként egy laboratórium létrehozására 1,8 milliárd forint értékben írt ki nemzetközi pályázatot a magyar kormány. Mint lapunk megírta, a kiírás során a nemzetközi gyakorlatot ismerő pályázókat komoly meglepetések érték: a résztvevőket kötelezték, hogy győzelmük esetén „vegyék be” társnak a szocialista kötődésű Bay Zoltán Kutatási Közalapítványt, illetve ebben a kérdésben lényeges eltéréseket tartalmazott a pályázat hivatalos angol, illetve magyar nyelvű szövege. Cikkünk megjelenése után a kiíró Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) nem jelezte, hogy eltér az álláspontja a lapunk által ismertetett állítástól, vagyis elismerte a benne foglaltakat.
A lapunkat megkereső tudósok azt állítják, hogy a laborpályázat csak előkészítése egy sokkal nagyobb projektnek, amelynek során az orosz fél százmillió dollár – húszmilliárd forint – exporttámogatást különített el. Az összeg nagyságrendjéről a lapunkat informáló szakember elmondta, hogy nemzetközi viszonylatban, működő ipari beruházás esetében nem feltűnően magas az összeg, de tudományos célra, s azon belül is egyetlen meghatározott területre koncentrálva hatalmas befektetésnek számít. Tudnivaló, hogy az orosz kutatók – együtt az USA, valamint Kína és India tudósaival – élen járnak a legparányibb méretekkel foglalkozó nanotudományok szakterületén, az atom-, illetve a molekulaegyesítés technológiájának alkalmazásában kimagasló eredményeket értek el. A tény, hogy megosztják tapasztalataikat Magyarországgal, hatalmas lehetőségeket rejt magában. A nanotechnológia ugyanis már túl van az alapkutatások fázisán, és ipari alkalmazása kiemelkedő üzleti lehetőségeket jelent azoknak az országoknak, amelyek hozzáférnek.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért részesítenek éppen bennünket az oroszok az élvonalbeli technológia áldásaiban. Önzetlenségről természetesen szó sincs: a rendkívül pénzigényes alkalmazások területén az Európai Unió támogatását szeretnék megszerezni. Ehhez pedig egy unión belüli támaszpontra van szükségük. Ez lesz a magyar „technopolisz”, melynek megvalósítása politikai és egyéni okokból Miskolcon lesz.
Az 1,8 milliárd forintos labor pályázatának furcsaságai, valamint a nanotechnológiai együttműködési programot körülvevő információs blokád, illetve a jelenlegi kormányhivatalok személyi állományának teljes felkészületlensége azt sejteti a nemzetközi viszonyokat is jól ismerő magyar tudósok számára, hogy egy szűk, belterjes, politikailag elkötelezett csoport kívánja megszerezni a – jelentős állami forrásokkal is támogatott – nanobiznisz feletti ellenőrzést. Ennek az a veszélye – fejtegette informátorunk –, hogy az orosz fél felismeri, nincs valóban releváns, tárgyalóképes tudományos és üzleti háttér a magyar oldalon, valamint hogy politikai alapú „mutyizás” folyik a pénzek körül. Ekkor pedig – tekintettel a szóban forgó összeg nagyságára és az ügy jelentőségére – könnyen úgy dönthet, hogy egy másik, frissen az EU-hoz csatlakozott, s az orosz állammmal hagyományosan jó viszonyt ápoló országba viszi át a nanotechnológiai projektet.
Hogy mennyire érzékeny területről van szó, jelzi, hogy az Európai Unió a nanotechnológiát jelölte meg azon területként, ahol a közösség fölényre tehet szert a világgazdasági versenyben. A nanotechnológiának többek között az iparban, valamint az egészségügyi területen alkalmazott, új tulajdonságokkal rendelkező anyagok létrehozásában lehet kitüntetett szerepe.
origo.hu
Tüntetők várták Balatonalmádiban Magyar Pétert, aki a testőreiről és a külföldi támogatásról is hazudozott - videó
