Unióssá válnak a hazai védjegyek

A védjegybejegyzési kérelmek száma hazánk uniós csatlakozása óta évről évre csökken, miközben az EU tagországaiban a közös védjegyek száma nő. Az ok, bármilyen meglepő, végső soron a magyar tulajdonú vállalkozások gyengélkedése.

Tavaly Magyarországon több mint tízezer védjegyet jelentettek be, átlagosan 15 százalékkal kevesebbet, mint 2004-ben – mondta lapunk kérdésére Csiky Péter, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) védjegy- és mintaoltalmi főosztályának vezetője. A szakember kiemelte: a védjegy-bejelentési igények csökkenése az EU elszívó hatását mutatja, hiszen tavaly nőtt az unió tagországaira nézve, így Magyarországra is vonatkozó bejelentések száma.
A vállalkozások és a magánszemélyek alapvetően három módon juthatnak védjegyoltalomhoz – mondta el Csiky Péter. A jól ismert, hagyományos út a nemzeti, amikor Magyarországon jut jogvédelemhez az igénylő. Emellett az Európai Unió Alicantéban székelő hivatalához is fordulhatnak azok, akik a huszonötök piacain kívánják védeni termékeik, illetve szolgáltatásaik árujelzőit. Ennek az a vonzereje, hogy egyetlen eljárással a közösség tagállamaiban automatikusan hatályos lesz a védjegyoltalom. Emellett – harmadikként – a WIPO-hoz (Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez) is fordulhatnak oltalmi kérelemmel az igénylők. Az úgynevezett madridi rendszernek köszönhetően Európán kívüli – például amerikai és távol-keleti – piacokra is kiterjeszthető a védjegyoltalom. Tavaly nemzeti úton 4174 bejelentés érkezett, aminek több mint 80 százaléka hazai eredetű, a többi külföldi tulajdonosi igény volt. A múlt évben emellett további 6000 védjegybejelentés érkezett a madridi rendszer keretében az MSZH-hoz.
A lehetőségek számának növelése csökkentette a kérelmek számát a MSZH-nál – vélekedett Csiky Péter. Azok az európai vállalatok, amelyek korábban – többek között hazánkban is – nemzeti úton is igényelték termékük vagy szolgáltatásuk védjegyoltalmát, a közösségi utat választják. A magyar hivatalnál a hazai eredetű bejelentések száma is csökkent. Különösen látványos a visszaesés 2000-hez képest, amikor ettől a körtől a jelenleginél 38 százalékkal több, 4700 körüli bejelentés érkezett. A szakirodalom szerint a bejegyzési kérelmek számának alakulása szorosan összefügg az adott gazdaság prosperitásával.