Nem lesz turizmus, ha ahelyett, hogy tennénk érte, csak beszélünk róla. Hiába van idén tavasszal is tiszta vizű Balatonunk, hiába várjuk az EU-pénzeket, ha a magyar közszolgálati tévé a horvát tengerpartot népszerűsíti. Az elmúlt harminc évben az állam elvitte a balatoni turizmus által megtermelt jövedelmet. Ahhoz, hogy pénzt tudjunk kivenni a Balaton kasszájából, először pénzt kell abba tenni – mondja Fonyód polgármestere, Miseta István. Az első Balaton-partyra nyolcvan szervezet, köztük huszonhét tóparti önkormányzat, tizenegy kistérségi társulás, egy sereg szakmai és egyéb szervezet képviselője kapott meghívást.
– Nem külön-külön, egyben kell eladni külföldön a Balatont – állítja Balatonföldvár címzetes főjegyzője. Kiss Pál biztos benne: idén a labdarúgó-vb marasztalja otthon a németeket, ám úgy gondolja, hogy emiatt nem állhat le az üdülőhelyek csinosítása. Földváron folytatódik a városközpont rehabilitációja. Amint elkészül az M7-es új szakasza, az üdülőhely – hogy lassítsa a forgalmat – visszaépítteti egy-egy sávosra, és virágosítani fogja a kétszer két pályás régi 7-est.
Tihany polgármestere, Bors István úgy látja, itt az ideje, hogy a Balatont ne csak eszmeileg, hanem gazdaságilag is egy régióként kezeljék. Tihany idegenforgalmáról azt tartja, sokan még mindig „zarándok turistaként” érkeznek oda, és csak az apátságot keresik fel, holott a félsziget számos más nevezetességgel is büszkélkedhet. Azért is lobbizna, hogy több olcsó szálláshely legyen a tónál. – A községi strandokra járó egyszerű emberekre is gondolni kellene. Aki wellnesshotelben lakik, az annak a strandját használja, de hol töltsön el néhány balatoni napot az, akinek nem futja luxusszállóra?
– Nem szabad megengedni, hogy a politika beleszóljon a tó vízgazdálkodásába – figyelmeztetett a drámai szárazságtól, majd a tómederből kilépett víztől legtöbbet szenvedő település, Balatonfenyves polgármestere. Lombár Gábor ugyanakkor jó hírrel érkezett Fonyódra. Közölte: 5,6 millió forintért elkészült a fenyvesi kisvasút fejlesztési terve. Most már csak két-három milliárd kellene ahhoz, hogy – jó esetben 2012-re – akadálytalanok legyenek az egzotikus lápvilágba tartó nagybereki utazások.
Nemcsak Fenyves első embere, a többi tóparti polgármester is tudja, hogy mit kellene tenni a Balaton jó hírének visszaszerzéséért. Csakhogy ez pénz nélkül nem megy.
– Micsoda dolog, hogy az üdülőrégió idegenforgalmi bizottsága idén egy fillért sem kapott arra, hogy kulturális és sportrendezvényeket támogasson? – kérdezték az önkormányzati vezetők.
A Balatonhoz kötődő, ott élő politikusok is hivatalosak voltak a rendezvényre, ám ezúttal Fonyódon nem állt össze a tóparti képviselők nyolc éve alakított, pártközi politikai lobbija.
– Nem a Balatonnal van baj, hanem velünk, mert csak panaszkodunk. Kétségtelen, a Balaton ma is a turizmus fejőstehene, holott az idegenforgalom zászlóshajójának kellene lennie – vélte Móring József Attila, Somogyvár polgármestere, KDNP-s országgyűlési képviselő. Szerinte nemcsak a tóparti települések kistafírozásával van baj, hanem a tótól kissé távolabb lévő önkormányzatokéval is. – Jó út kellene az M7-es autópályától a népművészetéről messze földön ismert Buzsákra, az egyik legjelentősebb magyar történelmi emlékhelyként jegyzett Somogyvárra, vagy a híres szóládi pincesorhoz.
– Remélem, működni fog az új parlamentben is a balatoni képviselők lobbija, hiszen pártállástól függetlenül mindegyikünk érdeke, hogy több pénz jusson ide – vetette közbe Herényi Károly. Majd arra emlékeztet, hogy a balatoni lobbi közbenjárására módosította az Országgyűlés a Balaton-törvényt.
Fonyód MSZP-s önkormányzati képviselője, Kollmann Gergely szerint lesújtó az idegenforgalom helyzete. A fiatal közgazdász szerint megalázó, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács idén mindössze 550 millió forint elosztható pénz fölött rendelkezik. – Meg kell szüntetni a balatoni fantomszervezeteket, és egy kormányzati szerephez juttatott szervezet kezébe kell adni a Balaton-fejlesztés ügyét. Kollmann úgy látja, az Európa kulturális fővárosa rangra emelt Péccsel együtt a Balaton is lehetne Európa kulturális régiója. – Ehhez azonban másfajta stratégia kellene. Nem elég a fürdésre, a vitorlázásra és a horgászásra építeni.
– Szüksége van az efféle fórumokra a Balatonnak – állította a Magyar Turisztikai Hivatal elnökhelyettese. Kovács Miklós egy gyors statisztikával is érvelt a tópartiak útkereső szándéka mellett. – Az év első három hónapjában a főváros idegenforgalma kissé visszaesett, a Balatonnál viszont a múlt év azonos időszakához képest tízszázalékos az emelkedés. Érdekes, hogy tavaly Budapest húzta föl a régiókat, idén fordított lehet a helyzet. Biztató, hogy az első három hónapban nem mutatott visszaesést a belföldi turizmus.
Az idegenforgalmi szolgáltatók sem hiányoztak a fonyódi partyról. A legtekintélyesebb küldöttséggel a Balatoni Hajózási Rt. képviseltette magát. Az élen Horváth Gyula vezérigazgatóval érkező hajósok ezúttal nemcsak a tavi flotta szolgáltatásait népszerűsítették, hanem a strandok képének megváltoztatására is számos példát hoztak. – Több önkormányzat döntött úgy, hogy lebontatja a málladozó, termésköves partfalat, és homokot teríttet a helyére. Az utóbbi években Akaliban, Csopakon, Kenesén, Almádiban, a Wesselényi-strandnál készítettünk homokos strandot – sorolja munkáikat Lain Ferenc, a hajóstársaság műszaki igazgatója. – Szomorú, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács egyes szakértői úgy minősítették a strandok homokozását, hogy az a magas vízállás miatt nem szükséges. Holott a homok jelentősen javítja a strandok minőségét, különösen az északi part köves talajú fürdőzőhelyein – kapcsolódott a beszélgetésbe Horváth Gyula vezérigazgató.
– Aki idén horgászbotot vesz a kezébe, az sikerre számíthat – ígérte Szakál Tamás, a Balatoni Halászati Zrt. horgászturisztikai vezetője. – Nemcsak vízben, halban is gazdag a Balaton. Sok a keszeg, a kárász, de nemes halra is jó esély van. A Balaton melléki horgásztavak kínálata is csábító.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
