Jókai is említi már az Aranyemberben a tihanyi földmozgást. Azt írja: vannak öregek, akik emlékeznek arra, hogy kocsival körbe lehetett járni az apátságot, de kövek görögtek alá az András király sírját őrző templom tövéből a Balaton felé. Ennek több mint százötven éve. Lóczy Lajos 1917-ben egy tanulmányban számolt be a tihanyi földmozgásról, majd jóval később, 1970-ben, egy kutatást követően a Magyar Földtani Intézet kiadványában olvashattunk hasonlókról. A tó körül több helyütt is omlanak és veszélyeztetnek a löszfalak – idézte föl a minap a tihanyi földmozgások szépirodalmi, illetve tudományos történetét Korzenszky Richárd perjel. A tihanyi bencés rendház elöljárója szerint elodázhatatlan foglalkozni az apátságot is veszélyeztető löszfalmozgással.
– Veszélyben az apátság! Földmozgás Tihanyban! – ilyen és ezekhez hasonló címmel jelentek meg az elmúlt hónapokban újságcikkek. Szerzőik azt kérdezték tőlem: – Miért állt le 2005-ben, az apátság fennállása 950. évfordulóján a felújítás? – Azért, mert elfogyott a pénz, és nem kaptunk már több támogatást – válaszoltam. – Egyébként 2005-ben, a jubileum esztendejében négymillió forint állami támogatást kaptunk. Erre utalva azt is megkérdezték, hogy mennyi kellene még. Mire én azt válaszoltam: egy három éve készült költségvetés szerint 185 millió forint, ugyanis olyan restaurálási munkák vannak még hátra, amelyek sok millió forintba kerülnek. Javításra szorulnak a lábazatok kívül-belül, be kellene fejezni a templom burkolását, folytatni kellene a barokk ajtók restaurálását, felújításra szorul a templomot az apátságtól elválasztó ablaksor is…
A tihanyi apátság házfőnöke – aki egyébként megtapasztalta már az építkezés és a restaurálás tortúráit – úgy látja: egy, a tihanyihoz hasonló hatalmas épületegyüttes felújításánál egy-kettőre eltűnnek a milliók. Korzenszky Richárd szerint a veszélyes domboldal évtizedek óta mozgásban van.
– A Balaton felőli oldalon lévő meredek rézsű mozog – mondja. – Ez két alapvető dologra vezethető vissza. Az egyik, hogy a 45 fokosnál meredekebb domboldalon az erózió nagyon erős, a másik, ha nem megfelelő a vízelvezetés, akkor a különböző talajrétegek egymáson megcsúsznak. Röviden ez a magyarázata a földmozgásnak. Az első ránézésre is legalább egymilliárd forintra lenne szükség. Ám, hogy mikor és honnan jut erre pénz, ki és miként fogja megállítani a földmozgást, nem tőlem kell kérdezni. Azt gondolom, több minisztérium összefogására van szükség és pályázni kellene támogatásra, ha ilyen célra egyáltalán igényelhető pályázati támogatás. És tudni kellene: pályázhat-e az egyház, egyházi intézmény? Nem kevésbé fontos a tulajdonviszonyok tisztázása sem. Igaz ugyan, hogy a mi épületeink alól csúszik ki a föld, de az nem egyházi, hanem állami tulajdon.
Arra a kérdésre, hogy a földmozgásról szóló hírek nem vetik-e vissza Tihany egyre színesebb idegenforgalmát, láthatjuk-e idén is a jubileum esztendejére készült kiállításokat, lesznek-e jeles, turista- vonzó rendezvényei a bencés apátságnak, megnyugtató a válasz. Július 11-én, Szent Benedek ünnepnapján ökomenikus könyörgést tartanak a magyarságért, hogy az elkövetkező évszázadokban is éljenek e tájon olyan emberek, akik hűek a keresztény és magyar gyökerekhez, a keresztény és magyar kultúrához. A jubileum évére készült történelmi kiállítás továbbra is látogatható, és néhány éven át az is marad. Elkészült egy többnyelvű DVD-sorozat a bencés rendről, amelynek egy része a tihanyi apátságot mutatja be. Hamarosan megjelenik Molnár László képeivel és több jeles szerző írásával egy, az apátság életét bemutató fotóalbum.
origo.hu
Újabb két H225M helikopter érkezik a Magyar Honvédséghez
