A Balatonnál bottal ütik a haltolvajok nyomát

Éppen csak megkezdődött az idei szezon, egy fonyódi horgász másfél órás fárasztás és a hatalmas állattal folytatott kínkeserves dulakodás után egy 220 centiméter hosszú, 88 kilós harcsát emelt ki a tóból. Ám azok a horgászok sem panaszkodhattak, akik a május eleji szezonkezdés óta nem a Balatont, hanem a tihanyi Belső-tavat vagy a szárszói horgásztavat választják. Nemrégiben konferenciát rendeztek Almádiban a tavi halászat és horgászat jövőjéről, és felavatták a balatoni régió halász-, horgász- és környezetvédelmi múzeumát. Mindeközben a helyi és a tótól jóval távolabbi településekről érkező haltolvaj bandák is munkához láttak.
Nem csak vízben, halban is gazdag a Balaton – állítja a siófoki székhelyű Balatoni Halászati Rt. horgászturisztikai vezetője. Szakál Tamás szerint bőven van táplálékuk a balatoni halaknak, és a szaporodási körülmények is kiválóak. A legnépszerűbb Balaton melletti horgásztó látogatói sem panaszkodhatnak: a közelmúltban harminc mázsa nyurgapontyot telepítettek a tihanyi Belső-tóba. A Balatoni Halászati Rt. vezérigazgatója, Kiss György Károly egyébként évek óta szorgalmazza hivatalos helyeken, hogy kerüljenek a hungarikumok közé a balatoni halak, ám a társaság kérelmét eddig rendre elutasították. A halgazdasági vezető – jogászok szerint is méltányolhatóan – sérelmezi, hogy az ország több étterme is használja a jogilag nem létező „balatoni hal” kifejezést. Mivel nincs levédve, így sokan, sok helyütt sajátos PR-fogásként állítják a halételre, hogy az balatoni halból készült.
De vajon miért hiányzik a magyar élelmiszerboltok és éttermek kínálatából a nemes balatoni hal, amikor az MTA Tihanyi Limnológiai Kutatóintézetének munkatársai szerint a tó egykori ötven halfajából harminc ma is fellelhető, tíz-tizenöt halászható, és ahova kérik, a halászati részvénytársaság szállít? És miért van az, hogy a balatoni büfék, gyorséttermek olcsón beszerezhető, fagyasztott tengeri halat kínálnak a nyaraló vendégeknek? A déli part egyik Halker-boltjában olasz süllőt és kanadai fogasfilét árusítanak, egy somogyi kisvárosban pedig egy távol-keleti országból származó, tömbbe fagyasztott halból készítenek „büfés csemegét”. Kiss György Károly szerint a dömpingárut előnyben részesítő vendéglátással van baj. Igaz ugyan, hogy a tó környéki éttermek egy része ma már a legális, gazdag horgászzsákmányokból is halhoz jut, ám jócskán akadnak még olyan vendéglők, amelyek rabsicáru vásárlására rendezkedtek be.
– Tavaly több mint huszonöt kilométer hosszú hálót hagytak maguk után a halrabló bandák, amelyek becslések szerint egymilliárd forint értékű halat emeltek ki nagyüzemi módszerrel a Balatonból. Követhetetlen a tóból kilopott hal útja, bottal üthetjük a halrablók nyomát. A társaság tizenkét, a biztonság miatt párban járó halőre tehetetlen a korszerű eszközökkel és nemegyszer fegyverrel is felszerelkezett bandákkal szemben, amelyek többsége – állítólag – nem Balaton környéki. Szomorú szenzáció egy-egy haltolvaj banda tettenérése, majd példás büntetése – mondja a horgászturisztikai vezető.