A főbíró lapunknak úgy nyilatkozott: nem a büntetőjog eszközét akarja bevetni arra az esetre, ha valaki átlépi a szólásszabadság határát és megsérti mások emberi méltóságát, jó hírnevét. A két alapjog: a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltóság ugyanakkor köztudomásúan összeütközésbe kerülhet egymással. Az Alkotmánybíróság eddig büntetőjogi szempontból vizsgálta több alkalommal is, miként viszonyul egymáshoz a két fontos jogosultság. Lomnici Zoltán most a polgári és a közigazgatási jog szemszögéből kéri az alaptörvény értelmezését. Az ilyen jogi szabályok alapján a bíróság megállapíthatja a jog megsértését és kártérítést ítélhet meg, vagy bírságot szabhat ki. Itt tehát nincs szó arról, hogy például börtönbe zárnak, vagy felfüggesztett büntetésre ítélnek bárkit is. Ezt csak a büntetőbíróság teheti meg.
A törvény ugyanakkor rágalmazás címén jelenleg is módot ad büntetőeljárásra. Közéleti emberek mind gyakrabban védekeznek így az őket ért kritika miatt például újságok, újságírók ellen. Kirívó, sőt, egyedülálló eset Thürmer Gyula és társainak ügye. Ez az eljárás a Fővárosi Bíróság (FB) elnökének feljelentése alapján indult meg. Az ügyészség vádirata szerint a Munkáspárt több vezetője bűncselekményt követett el, amikor a párt honlapján azt írták: az FB politikai ítéletet hozott a párt belső ügyeinek megítélésekor. A feljelentést több jogvédő szervezet súlyos túlzásnak, sőt, jogi nonszensznek tartja és arra számít, hogy a bíróság felmenti a vádlottakat, mert a véleményüket közölték. Az eljárás alá volt személyek védelmét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vállalta el. Az ügyben tárgyalás még nem volt. Sőt, azt sem tudni, melyik bíróság ítélkezik majd, hiszen az illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróságnak épp a sértett Fővárosi Bíróság a fellebbviteli fóruma. Elfogultság, érintettség címén a Fővárosi Ítélőtábla nyilván egy másik megye valamelyik bíróságát jelöli ki az ügy eldöntésére.
Lomnici Zoltán kérdésünkre közölte: semmilyen nyilatkozatot nem tesz a Fővárosi Bíróság által kezdeményezett, folyamatban lévő perben. Hangsúlyozottan saját indítványát kommentálva mondta azt, idegen tőle minden olyan megoldás, amely a büntetőjog eszközeivel kívánná korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát. Az alkotmánybíráknak tehát – a főbíró beadványa alapján – a polgári és a közigazgatási jog szemszögéből kell megítélniük a két fontos jog összefüggéseit.
Az AB elé terjesztett témakörök közül három érdemel különös figyelmet. A főbíró elsőként azt az évek óta vitatott kérdést veti fel, védelmet kaphatnak-e a törvénytől, a bíróságtól a megsértett közösségek és tagjaik. A polgári törvénykönyv szerint ugyanis a személyiségi jogot csak személyesen lehet gyakorolni. Emiatt sem a sérelmet szenvedő csoportok, sem tagjaik méltósága nem számíthatnak védelemre. Szemléletes példa volt erre az a polgári per, amelyben Székely Gábor korábbi főpolgármester-helyettes kért elégtételt ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkésztől és a MIÉP-től. Hegedűs – a párt akkori alelnöke – egy kerületi újságban galíciai jöttmentek hadának nevezte a hazai zsidóságot. Székely hiába hivatkozott arra: megsértették az emberi méltóságát, hiszen izraelita vallású, zsidó származású budapesti lakosként ő is a galíciai jöttmentek csoportjába tartozik. A bíróság azzal utasította el, hogy személye nem volt konkrétan megnevezve a cikkben. Az LB elnöke ebben az ügycsoportban azt a kérdést tette fel, hogy a törvény vagy a bíróság korlátozhatja-e a szólás szabadságát „a demokrácia mellett elkötelezett” közösségek méltóságának védelmében.
Legalább ilyen fontos lehet az AB majdani válasza arra is: milyen mértékben és formában védheti a polgári jog a hivatalos személyeket. Idetartoznak természetesen a bírák és általában a hatóságok munkatársai. Az Alkotmánybíróság a korábbi években – a büntetőjog alapulvételével – azt mondta: a közhatalom képviselői több kritikát kötelesek elviselni, mint más állampolgárok. Bírálatáért elmarasztalni csak azt lehet, aki valótlanságot állít, vagy véleményt mond ugyan, de azt gyalázkodó, megalázó formában teszi.
Lomnici Zoltán szerint kérdés lehet az is: korlátozható-e a véleménynyilvánítás joga azon a címen, hogy valaki visszaél a szólás szabadságával, s így sérti meg mások méltóságát. A polgári törvénykönyv egyik alapelve az, hogy a jogokat társadalmi rendeltetésük szerint kell gyakorolni – a joggal való visszaélés tilos. Ám azt, hogy konkrétan ki és mikor él vissza a jogával – milyen feltétellel mondható, hogy a jogot nem annak társadalmi rendeltetése szerint gyakorolták – a bíróság szokta eldönteni. Arra még nem volt példa, hogy ezt éppen a szólás szabadságával összefüggésben vesse fel valaki. Arra pedig még kevésbé, hogy a bíró emberi méltóságát, jó hírnevét sértette volna meg valaki úgy, hogy visszaélt a véleménynyilvánítás szabadságával.
fővárosi nagycirkusz
Elhunyt a magyar cirkuszművészet egyik legismertebb zenebohóca, ifjabb Eötvös Gábor
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!