Kászim párbaja

K ö n y v e s h á z

Az oszmán-török uralom demográfiai mérlegének megvonása egyike a magyar történelem azon kérdéseinek, amelyekhez a források feldolgozatlansága, hiánya, illetve késői felfedezése miatt sok téves beidegződés tapadt, amelyek máig nincsenek megnyugtatóan megválaszolva – így vezeti be Dávid Géza turkológiaprofesszor gondolata a közelmúltban megjelent tanulmánykötet népesedéstörténeti dolgozatait. A kötetben azonban nemcsak demográfiai, hanem település- és közigazgatás-történeti munkák is helyet kaptak.
Dávid Géza három évtizede kutatja a török korszak iratait. Kutatásaihoz hazai iratmásolatokat és az eredeti helyszíneken található levéltári anyagokat használta fel. Pályájának indulásában és kutatási témájában két személy segítette. Édesapja, Dávid Zoltán demográfiai vizsgálatait felhasználva új eredményekre jutott. A közigazgatás-kutatás fontosságára és elhanyagolt voltára pedig Káldy-Nagy Gyula hívta fel figyelmét.
A demográfiai témájú tanulmányokat a teljes időszakot átfogó hosszabb elemzés nyitja, amely új kutatási eredményekkel gazdagítja a történettudományt. Bár a szerző megjegyzi, hogy a valóságos helyzetet sohasem fogjuk megismerni, mégis a magyar és a török írásos források feltárásának köszönhetően „reményünk van arra, hogy a témát legalább néhány területen közelebb vigyük a megoldáshoz”. Azonban a források sem minden korszakból állnak megfelelő számban a kutató rendelkezésére, hiszen a XVI. század gazdag iratanyagával szemben a XVII. században alig készültek iratok.
Noha a XVI. század végére a háborús események az ország népességszámának alakulásában is éreztették hatásukat, az „ország népessége korántsem rendült meg” oly mértékben, mint a XX. században. Leginkább a déli területeket érték súlyos veszteségek, az ország északi területein azonban a lakosság száma növekedett. A XVII. század ismét megpróbáltatásokat hozott, majd mikor a körülmények javultak, következtek a felszabadító háborúk.
Szerepel a demográfiai tanulmányok között a budai szandzsákban bekövetkezett migrációs folyamat elemzése is. Szemléletes ábrákkal és térképekkel illusztrálva mutatja be a szerző a népesség vándormozgalmát a szandzsák 1559. évi összeírása alapján, amelynek érdekessége, hogy nem a letisztázott változat, hanem a munkapéldány maradt fenn. A török kori Buda népesedését és gazdasági életét ismertető esszé is helyet kapott a kötetben. Buda soknyelvű és -vallású városa volt az országnak. A hivatalos nyelv a török volt, de beszéltek délszláv nyelveket, a magyarok és a zsidók pedig ragaszkodtak saját nyelvükhöz. Dávid Géza településtörténeti elemzései közül a török kori Esztergom, Temesvár és Elek történetének bemutatása is szerepel az Akadémiai Kiadó által gondozott könyvben.
A demográfiai tényezők és a települések szerkezetének megváltozása mellett a török korban átalakult a közigazgatás rendszere is. Ez utóbbi történetét Dávid Géza a szandzsákok (budai, veszprémi) jellemzőinek bemutatásával, továbbá bégek és pasák életpályájának ismertetésével tárja a török kor története iránt érdeklődő olvasó elé. Érdekes megfigyelni a végek vezetőinek kinevezési gyakorlatát és feladataik meghatározását. Kászim pasának például többször kellett helyet változtatnia, és vezetői feladatai között fontosnak tartotta a fegyverforgatást is. Néhány katonáját Szigetvárra kívánta küldeni, hogy „ott párbajt vívjanak Zrínyi vitézeivel”. A tanulmányok között szerepel Balassi Bálint apjának török kapcsolatait bemutató elemzés is. További érdekes tényeket hozott felszínre a források vizsgálata. Például a budai pasák tisztsége nem volt fényűző jövedelmű, bár Buda nagy presztízzsel rendelkezett az Oszmán Birodalomban.
Dávid Géza professzor részletes és jegyzetekkel ellátott tanulmánygyűjteménye leginkább a szakma képviselőinek, egyetemi tanulmányokat folytatóknak és helytörténészeknek ajánlható, de a szélesebb olvasóközönség számára is értékes tartalommal szolgálhat. A Magyar–Török Baráti Társaság kezdeményezéseként a jövőben várhatóan újabb gyűjteményes kötetek jelennek meg, „amelyek a magyar oszmanisták korábbi tanulmányainak javát tartalmazzák”.
(Dávid Géza: Pasák és bégek uralma alatt. Demográfiai és közigazgatás-történeti tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Magyar–Török Baráti Társaság, Budapest, 2005. Ára: 3490 forint)