Tág értelmezési teret hagyott a szakértőknek a tegnap zárult brüsszeli EU-csúcs az uniós alkotmányra vonatkozóan. Végleges új szövegről szó sincs, noha az osztrák elnökség korábban azt várta, 2009-ig tisztázni lehet az alapdokumentum jövőjét, hiszen a jelenlegi intézményi rend eddig van érvényben. A tegnapi megállapodás szerint ugyan 2008 második fél éve során csak a „szükséges lépésekről” kell majd határozni, a tagországokra addig is igen nagy nyomás nehezedik majd, hogy mielőbb döntsenek a dokumentum jövőjéről.
Gordos Árpád EU-szakértő szerint komoly érvek szólnak az alkotmányos szerződés elfogadása mellett, ám a megerősítés szorosan összefügg a tagállamok belső politikájával is. Ha nem lép érvénybe az alapdokumentum, nem beszélhetünk bővítésről, az unió elmélyüléséről, ráadásul megeshet, hogy az intézményrendszeren kívül születhetnek meg együttműködési programok, ami Európa többsebességessé válását eredményezheti. Mint Az Európai alkotmányos szerződés születése című könyv szerzője fogalmazott, ez gyengíti az uniót, s semmiképpen sem kedvező a kis- és közepes méretű országok számára. Gordos Árpád utalt rá, hogy az EU tizenhat tagországa már ratifikálta az alkotmányt, s lehetséges, hogy ezen államoknak már csak a dokumentum első két, valamint a zárórészéről kell szavazniuk. Elképzelhető – tette hozzá –, hogy egyes országokban politikai jellegű kiegészítéseket fogalmaznak majd meg, így például a lengyelek vagy a portugálok számára fontos lehet a keresztény alapokra való utalás, a franciáknak pedig a szociális értékekre vonatkozó kitételek. Az EU-szakértő szerint a többség mindazonáltal egyetért abban, hogy az EU nem mehet előre a francia–német egység ellenében, így igen érdekes, miként sikerül a két ország elképzeléseit összhangba hozni.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
