Nem sikerült a csütörtöki javulást követve újabb emelkedést kicsikarni a BUX-ból, tegnap a magyar tőkepiacon folytatódott a gyengülés. A visszaesést az okozta, hogy a befektetők pesszimistán viselkednek a magyar gazdasággal szemben, de az is ok volt, hogy a tengerentúlon egyre erősebbek lettek a kamatemelési várakozások. A Federal Reserve következő ülésén – június 29-én – várhatóan kamatemelésről döntenek a nyíltpiaci bizottság tagjai. A Fed elnöke, Ben Bernanke csütörtök este ugyan azt nyilatkozta, hogy az energia drágulásának hatása csak korlátozott a többi árra, de a befektetők nem vették komolyan. Elemzők Bernanke nyilatkozatát úgy értékelték, hogy még kétesélyes a kamatemelés.
A tengerentúli alapkamat növekedése azt jelenti, hogy a befektetők újabb indokot fognak kapni arra vonatkozóan, hogy miért vonják ki tőkéiket a feltörekvő piacokról. A Fed amúgy a szokásos időszaki kiadványában, a Beige Bookban azt közölte, hogy folytatódott az amerikai gazdaság bővülése az április közepétől június elejéig tartó időszakban, de egyes jelek arra utalnak, hogy a növekedés lassult, a lakossági kiadás mérséklődött és már nem élénk a lakáspiac.
Ha valóban kamatot emel az amerikai jegybank, akkor a jelenlegi aránylag kismértékű, napi 90 millió forintos részvényalapokból történő tőkekivonás tovább növekszik. A Világgazdaság napilap internetes kiadványa azt írta tegnap, hogy idén április 25. és június 8. között a magyar részvényalapokba összesen 6,6 milliárd forintot pumpáltak a befektetők, átlagosan naponta 250 millió forint érkezett az alapokba. Az egy hete újra megkezdődött tőkekivonás óta azonban már napi szinten átlagosan 90 millió forint távozott a hazai részvényalapokból – közölte a Morgan Stanley értesülését a vg.hu.
A befektetők, ismerve a bizonytalan állapotokat, úgy döntöttek, hogy a BÉT-en az eladói oldalt erősítik. A térség piacain nem volt mindenhol így, a varsói és a prágai piacok növekedéssel zártak, míg Frankfurtban, Moszkvában és Londonban gyengültek az indexek. A BUX 45 milliárd forint feletti forgalom mellett 336,11 ponttal csúszott vissza. A vezető részvények közül az Egis és a Richter ára esett vissza a legjobban, a két gyógyszergyártó papír fej fej mellett versenyezve gyengült. Végül az Egis vesztesége 6,3 százalékos lett, a Richter kurzusa 5,4 százalékos. A kereskedők elmondták, hogy a gyógyszergyártókat jelentősen megterhelő kormányzati intézkedések nem tetszenek a befektetőknek, ezért még amennyire lehetséges, drágán próbálnak megszabadulni papírjaiktól.
Az UBS a piaci állapotok fényében továbbra is tartásra javasolja a Richter részvényeit, de célárfolyamát a korábbi 43 500 forintról
41 100 forintra mérsékelte. Hasonlóan nem változtatott a befektetési tanácsadó az Egis besorolásán sem, azaz 34 500 forintról 32 100 forintra mérsékelt célár mellett továbbra is vételre javasolja. Meglepetésre a Mol drágulással zárt, az OTP pedig változatlan áron került a partvonalon túlra.
A kis forgalmú részvények közül növekedéssel fejezte be a napot a BorsodChem, a Synergon, a Graphisoft és a NABI. Ez utóbbi kurzusa annak köszönhetően javult, hogy a társaság július 18-án, rendkívüli közgyűlésén a tervek szerint 1,028 milliárd forintos zártkörű alaptőke-emelésről döntenek a részvényesek. Akvizíciókat is tervez a NABI, ehhez a közgyűlésnek hozzájárulását kell adnia autóalkatrész-gyártó társaságok üzletrészeinek névértéken történő megvásárlásához.
A bankközi devizapiacon a forint tovább gyengült az euróval szemben, késő délután az uniós fizetőeszköz árfolyama ismét megközelítette a történelminek nevezett 275,20 forintos határt.

Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok