Ugyan nem ismerem a rektori konferencia legutóbbi állásfoglalását , mert más irányú elfoglaltságom miatt azon nem vehettem részt, de járhatatlan útnak tartom azt, amit a kormány az utólagos diplomástandíjjal kapcsolatban elgondol – fogalmazott Klinghammer István professzor. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora felvetette: – Lesz-e majd apparátus annak nyilvántartására, hogy az utólagos tandíjfizetésre kötelezett fiatal diplomások öt-tíz év múlva hol fognak dolgozni? És a mai vagy majd a jövőbeli minimálbér negyven–hatvanszorosát elérő jövedelem után kell megkezdeniük a törlesztést? – tette fel a kérdést.
A professzor úgy gondolja: a felsőoktatási képzés idejére eső tandíj bevezetése abban az esetben lenne megfontolandó, ha amellett egy, a külföldi országokéhoz hasonló, erős ösztöndíj lenne. – Elképzelhető, hogy ez távol tartaná a felsőoktatástól azokat, akik nem hivatástudatból, hanem csupán „időtöltésből” járnak főiskolára vagy egyetemre. – Egyébként nem értem, miért sújtaná tandíjjal a kormány azokat a fiatalokat, akiknek a túlnyomó hányada diplomásként az állam- vagy a közigazgatásban fog dolgozni. Az ELTE-ről kikerülők hatvan százaléka pedagógusi végzettségű, de például a közszféra alkalmazza a nálunk végzett meteorológusokat, geofizikusokat, térképészeket is, s ma már a jogászok többsége is az „államot szolgálja”. Mit fizessenek ők vissza? Megfontolandó tehát: kell-e őket utólagos tandíjjal sújtani?
Kérdésünkre, hogy a megszorító intézkedéseknek képes-e ellenállni a legnagyobb hallgatólétszámú hazai universitas, Klinghammer István azt felelte: reméli, az újabb költségvetési szigorítás nem érinti az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, merthogy az már „eléggé kifeszített állapotban van”. – Az állami támogatás 80 százaléka bérre kell, a többi a működési költségekre.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
