Titkos náci archívum nyílt meg

Nevek, címek, örökletes betegségek, kísérletek – csak néhány adat azok közül, amelyeket a nácik jegyeztek fel a második világháború idején a Közép- és Kelet-Európából elhurcolt áldozataikról. A németországi Bad Arolsenben most megnyitott, eddig titkos levéltárban több mint 50 millió dokumentumot őriznek – 17,5 millió ember személyes adataival. Harmincmillió irat azonban továbbra is hozzáférhetetlen maradt, nemcsak a nagyközönség, hanem a történészek számára is. Az indokolás szerint azért, mert olyan adatokat tartalmaznak, melyek nyilvánosságra kerülése súlyosan sértené az áldozatok személyiségi jogait.
A levéltárat az 1943-ban létrehozott, a nácizmus áldozatainak sorsát kutató nemzetközi szervezet, az International Tracing Service vezeti. Munkatársai rendszerezték az elképesztő mennyiségű irathalmazt is, amelyből terveik szerint 2007-ig elektronikusan feldolgozott adatbázist hoznak létre.
Udo Jost, az archívum vezetője szerint ez a legnagyobb eddigi létező adattár, mégis hiányos, hiszen több haláltáborból nem kerültek elő iratok, másutt pedig a szövetséges csapatok közeledtére a nácik megsemmisítették azokat. De például az ausztriai Mauthausenben nemcsak a foglyok nevét, számát, születési idejét és helyét, hanem megölésük módját is feljegyezték. Ugyancsak itt készült egy olyan nyilvántartás, amelynek tanúsága szerint 1942. április 20-án, Hitler születésnapján háromszáz embert végeztek ki alig néhány óra alatt. A szervezet szerint a tábor vezetői így kedveskedtek a Führernek. Az Egyesült Államok, Anglia, Belgium, Izrael, Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Görögország és Luxemburg nyolc évvel ezelőtt egyezett meg abban, hogy nyitottá teszik a Bad Arolsen-i archívumot, de erre csak most került sor.