Egyre több lesz a veszteséges cég

A hazai kis- és középvállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, hogy a devizában történő eladósodás árfolyamkockázattal járhat, miközben a vállalati hitelállomány egyre nagyobb részét teszik ki a devizában felvett hitelek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank minapi kérdőíves felméréséből.

Nem várt veszteségekkel nézhetnek szembe a devizában eladósodott mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv-k), amennyiben nincsenek pontosan tisztában a forint árfolyamváltozásának következményeivel, az általuk vállalt kockázatokkal – hangsúlyozta lapunknak Bodnár Katalin, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzője, aki több száz hazai vállalkozás körében készült felmérés adatait dolgozta fel a jegybank MNB-Szemle nevű új kiadványában.
Jelenleg a hazai bankszektor egyik legnagyobb kockázatának számít a kkv-k devizahitelezésének terjedése, mivel a felmért cégek többsége nincs tisztában az árfolyam elmozdulásával járó törlesztőrészlet-változással, és nincs felkészülve az árfolyamkitettség ellensúlyozására. A kisebb méretű vállalatok legnagyobb része nem rendelkezik pénzügyi szakértővel, így a deviza- vagy forintkölcsönök felvételekor a pillanatnyi költségcsökkentésben érdekeltek, mivel folyamatos pénzhiányban szenvednek, ezért sokan nem fontolják meg hosszabb távú érdekeiket. A múltbeli stabil forint/euró árfolyamra alapozva a gazdasági szereplők nagy része az alacsonyabb kamatláb miatt döntött a svájci frank, illetve euróalapú hitelek mellett, ugyanakkor az MNB tapasztalatai szerint csak kevesen mérték fel, hogy az árfolyammozgás miatt közvetlenül ki vannak téve az árfolyamkockázatnak, amely jelentősen befolyásolja a jövedelmezőséget.
Bodnár Katalin elemzésében hangsúlyozza, hogy a kkv-szektor nehezebben jut forrásokhoz, mint a nagyvállalatok. Elsősorban a belföldi bankokra támaszkodhatnak, és sokkal érzékenyebbek a törlesztőrészletekre, miközben az általuk felvett devizahitel-állomány már meghaladja a nagyvállalatokét. A kisebb társaságok ugyanakkor nem tudják devizabevételekkel csökkenteni kockázataikat, mivel részesedésük az exportból igen alacsony. A magyar kivitel mindössze egynegyedét adják a mikro-, kis- és közepes vállalkozások, bevételeik tehát forintban jelentkeznek, így egyre drágábban kénytelenek valutát vásárolni hiteleik törlesztéséhez. A vizsgált vállalatok túlnyomó része úgy véli, hogy a forint árfolyamának negatív irányú változása nem változtatja meg pénzügyi és versenyhelyzetét, és nem befolyásolja adósságterheiket. A hazai valuta fél év alatt több mint tíz százalékot esett – vagyis nem az infláció emelkedett ugyanilyen arányban –, az euróhoz képest – a régió többi valutájával összehasonlítva – a legnagyobb mértékű gyengülést mutatja. A jelenség az exportáló nagyvállalatok számára ugyan pozitív, de a kkv-k szempontjából előreláthatólag hat százalékkal növeli a veszteséges vállalkozások számát, arányuk tehát – a jelenlegi 14 százalékos rátához viszonyítva – így elérheti a 20 százalékot is. Az MNB felmérése – a kérdőívek hibaszázalékát figyelembe véve – tanúsítja, hogy több gazdasági társaság számára jelent hátrányt, mint előnyt a forint gyengülése, így érdemes megfontolniuk az árfolyamkockázatot csökkentő pénzügyi tanácsadó-szolgáltatások igénybevételét.