Balatonlelle polgármestere határozottan állítja: a vízügyi hatóság engedélyével lett magasabb a strandjuk felhomokozása 2004-hez viszonyítva – amikor is száz centiméter volt a Balaton vízszintje –, 2006 tavaszára húsz-huszonkét centivel emelkedett a tó vízállása. Ehhez igazították a homok mennyiségét és magasságát. – Tehát, hogy ne kerüljön víz alá, és ne mosódjék be a tóba a strandra szállított, finom homok, magasabbra kellett építeni a fövenyt – érvel Kenéz István. A polgármester szerint az akadékoskodás helyett meg kellene győződni arról, hogy alig több mint két hét alatt milyen népszerű lett a kisgyerekek és szüleik körében az üdülőhely homokfövenyes strandja. – Vasárnap kétszer annyi vendég volt, mint a korábbi évek vasárnapjain – fűzte hozzá a polgármester. A környezetvédelmi tárca akkreditáló bizottságának feltehetően nem szúrt szemet a magasabbra épített homokföveny, mert ha látta volna, biztosan nem adták volna át a múlt hét végén a lellei strandnak a vízminőségi és a környezetvédelmi feltételeknek való megfelelést elismerő kék zászlót.
Egyébként nevüket elhallgató vízügyi szakemberek is azt mondják: minden szempontból jót tesz a tónak, ha a partvédőmű (betonteknő) helyett homokos partra jut ki a tó természetes hulladéka, például a nádtörmelék.
A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség másként látja az ellentmondásos helyzetet. Képviselője szerint „a lellei strandon elvégzett felhomokozás jelentősen eltér mennyiségben és műszaki kivitelezésben is az engedélyezettől, és megváltoztatja a meder térbeliségét meghatározó állapotjellemzőit”. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi állapot a tó medrét olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota – a kialakított szárazulat megszüntetése – csak beavatkozással állítható helyre, a felügyelőség úgy döntött: „el kell bontani a felhomokozást azzal, hogy az elbontást követően az engedélyezett vízi munka rendeltetési céljának megfelelő felhomokozás jöjjön létre”.
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál