Egy lakótelep ellen is bombatámadást indítottak az izraeliek, amire saját beszámolójuk szerint azért volt szükség, mert a házak között rejtőzött a Hezbollah egyik katonai parancsnoka. Ennek igazságtartalmát nem ismerhetjük, ám a „szükségesség” fogalmát a jelek szerint az izraeliek szélesen értelmezik – mondta érdeklődésünkre Kardos Gábor. Az ELTE docense szerint nyilvánvaló, hogy a civil áldozatokat el kell kerülni, néhány kivételtől eltekintve azonban nincsenek egyértelműen tiltott célpontok.
A genfi szabályok ugyanakkor nem engedélyezik például atomerőművek vagy a vízhálózat bombázását, noha utóbbi Libanonban már megtörtént. A szükségesség fogalmáról katonai vezetők döntenek, márpedig ők győzni akarnak. A lényeg az, hogy a nemzetközi jog előírásai alapján mérlegelni kell, mennyire jár súlyos polgári áldozatokkal a támadások megindítása.
Háborús cselekmények esetén a felelősség megállapítása nehézkes. Mint a nemzetközi jogász kifejtette, egyes esetekben az adott állam hatóságai ítélkeznek a vétkesek felett, ám ennek hatékonysága legtöbbször megkérdőjelezhető. Máskor a győztesek vonják felelősségre a vesztes fél bűnöseit, de dönthet az újonnan felállított Nemzetközi Büntetőbíróság is, ha joghatósággal bír. Az azt létrehozó egyezményben azonban a részvétel önkéntes, Izrael és Libanon pedig távol tartotta magát a testülettől. A nemzetközi ítélkezést az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) kívülről is kikényszerítheti, mint tette azt az egykori Jugoszlávia és Ruanda esetében, ám a Közel-Kelet kapcsán ez valószínűtlen. Az esetleges izraeli felelősséget feltáró testület létrehozását az Egyesült Államok mint állandó BT-tag szinte biztosan megvétózná, amint a múltban is többször tette Izraelt érintő javaslatokkal.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
