Szerződések színlelt szabadsága

Az államnak nagyjából azonos közteher-viselési kötelezettséget kellett volna előírnia az egyes tevékenységekre, függetlenül attól, milyen szerződés keretében látja el valaki a feladatát. Akkor ugyanis nem lett volna szükség és mód arra, hogy a munkáltatók egyik jogviszonyból a másikba űzzék munkavállalóikat, miként az az előző évtizedben történt, majd pedig az állam hatósági kényszerrel terelje új feltételek közé az érintetteket. Szakértők véleménye szerint az úgynevezett színlelt szerződések megszüntetésének 2003 óta tartó folyamata beavatkozás a piac alaptörvényébe, a szerződéses szabadságba. A kialakult helyzet – a kaotikus adójogi és munkaügyi szabályozás – sérti a jogbiztonságot és az európai jogot is. Mindezzel együtt jár a foglalkoztatottak hatósági megbélyegzése.