Szerződések színlelt szabadsága

Az államnak nagyjából azonos közteher-viselési kötelezettséget kellett volna előírnia az egyes tevékenységekre, függetlenül attól, milyen szerződés keretében látja el valaki a feladatát. Akkor ugyanis nem lett volna szükség és mód arra, hogy a munkáltatók egyik jogviszonyból a másikba űzzék munkavállalóikat, miként az az előző évtizedben történt, majd pedig az állam hatósági kényszerrel terelje új feltételek közé az érintetteket. Szakértők véleménye szerint az úgynevezett színlelt szerződések megszüntetésének 2003 óta tartó folyamata beavatkozás a piac alaptörvényébe, a szerződéses szabadságba. A kialakult helyzet – a kaotikus adójogi és munkaügyi szabályozás – sérti a jogbiztonságot és az európai jogot is. Mindezzel együtt jár a foglalkoztatottak hatósági megbélyegzése.

A zalaegerszegi kórházban helyreállt a rend. Az intézmény rövid szünet után kompromiszszumot kötött harminchat munkatársával, s az addig vállalkozóként dolgozó orvosok mostantól szabadfoglalkozásúként gyógyítanak. A megállapodás egy hónapra szól. Hogy a továbbiakban mi lesz: sikerül-e ismét vállalkozóként tevékenykedniük, vagy közalkalmazotti jogviszonyba kényszerülnek, később derül ki.
Zörényi István, az orvosok szóvivője azt mondja: a szabadfoglalkozású státus hátrányosabb, mint a vállalkozás, ám a közalkalmazotti besorolásnál előnyösebb.
Hogy mit takar a szabadfoglalkozású orvoslás, azt eddig senki nem vetette fel. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke legutóbb azzal zárta le az orvosok munkavállalási anomáliáiról szóló vitát, hogy a bizottság javasolni fogja a kormánynak: a színlelt szerződések felismerését segítő szabályzatba vegyék bele, hogy a szabadfoglalkozású orvos legálisan működik.
A szabadfoglalkozású orvos legálisan dolgozik anélkül is, hogy ezt a beiktatnák a jogszabálynak nem minősülő szabályzatba. A gyógyító tevékenységnek ezt a formáját ugyanis ma is tartalmazza a 2003. évi 84. számú törvény, amely Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről címet viseli. Ebben a jogszabályban minden benne van, ami csak benne lehet. Rendelkezései szerint a gyógyító munka kilencféle státusban látható el. Dolgozhat az orvos szabad foglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként és önkéntes segítőként. A szabadfoglalkozású orvoslás a törvény szerint nem egyéb mint szimpla megbízási jogviszony. Polgári jogi szerződés. Vele kapcsolatban minden további tudnivaló a polgári törvénykönyvben (Ptk.) található meg – a Ptk. kötelmi jogi fejezete részletezi az egyes szerződésfajták jellemzőit, így a megbízásét is.
Zörényi doktor szerint ők Zalaegerszegen arra törekszenek, hogy ugyanolyan jogviszonyban dolgozzanak a délelőtti főmunkaidőben, mint később az ügyeletben. Tiszta viszonyokat szeretnének – mondja az orvosok szóvivője. Visszautasítják azt a nézetet, amely szerintük mindinkább terjed, hogy ők tébécsalás céljából válogatnának a jogviszonyok között.
A fővárosi doktorok hallgatnak, s nem hallatják hangjukat a korábban gyakran szereplő színészek és újságírók sem. Utóbbi két csoport tagjai a rájuk vonatkozó új szabályok útvesztői közt próbálnak eligazodni. Ugyanakkor tény, hogy a színlelt szerződések felszámolásának végső dátuma, a június 30-a lejárt. Hogy végül is hány úgynevezett színlelt vállalkozási, megbízási szerződést szüntettek meg eddig, s cseréltek fel munkaszerződésre, nem tudható. Ezekről ugyanis nincs adatszolgáltatási kötelezettség. Az APEH az év elején még úgy vélekedett: a munkáltatóknak közölniük kell az adóhatósággal, mégpedig név szerint, hogy kiknek a szerződéseit szüntették meg, ez az álláspont azonban később változott. Civil szervezetek felvetették, hogy az ilyen bejelentés valójában önfeljelentés lenne, hiszen a büntető törvénykönyv is tiltja a színlelt szerződéseket. Az adatvédelmi biztos szintén nyilatkozott az ügyben, kifejtve: név szerinti bejelentésről nem lehet szó. Az APEH elnökhelyettese, Juhász István lapunknak legutóbb azt mondta: csak azoknak a munkáltatóknak van adatközlési kötelezettségük, amelyeknél korábban adóellenőrzés volt, és színlelt szerződést találtak a revizorok. Az ilyen cégeknek július 31-ig a megszüntetett, átalakított megállapodások darabszámát kell bejelenteniük a hivatalnál. A bejelentés elmulasztása vagy késedelme esetén utóellenőrzést tartanak. Ez pedig azzal jár, hogy a foglalkoztató köteles lesz befizetni a megspórolt közterhek bírsággal és pótlékkal növelt összegét, amit korábban megállapítottak.
Az APEH – az elnökhelyettes közlése szerint – eddig ötszáz foglalkoztató közlései nyomán több mint háromezer színlelt szerződésről szerzett tudomást. A munkaügyi főfelügyelőség pedig az első félévi ellenőrzések kapcsán 145 munkáltatónál 514 személy szerződését minősítette színleltnek.
A munkaügyi kormányzat 300 ezerre becsülte a színlelt megállapodások számát. Az ellenük való fellépést 2003-ban határozta el abból a célból, hogy növelje az adó- és a járulékbevételeket. A vállalkozók és a megbízottak közterhei ugyanis köztudomásúan kisebbek a munkavállalókénál.
A terv kivitelezésének jogtechnikai eszközeként a színlelt szerződés intézményét használták fel. Azt vették alapul, hogy a polgári törvénykönyv szerint érvénytelen az a szerződés, amelyet egy másik megállapodás leplezésére használnak fel. Ilyenkor a leplezett, elrejteni szándékolt szerződés marad hatályban a polgári jog alapján. Ha például adásvételi szerződést kötnek ajándékozás helyett, mert az adásvétel esetenként előnyösebb, akkor az előbbit kell teljesíteni, feltéve, hogy valamelyik fél megtámadja a szerződést a bíróságon, és ott így döntenek.
A foglalkoztatással kapcsolatos „színlelés” és annak érvénytelenítése csak távoli párhuzamot mutat a Ptk.-ban szabályozott esettel. A munkaviszony helyett kikötött vállalkozás vagy megbízás érvénytelenítéséhez ugyanis nem kell per, sem a felek nézeteltérése. Elegendő a munkaügyi felügyelet és/vagy az adóhivatal fellépése. A hatósági határozatot azután persze megtámadhatják az érintettek a bíróságon.
A kincstári bevételek növelése és „a feketemunka elleni hatékonyabb fellépés” érdekében egy sor további jogszabályt módosítottak. Először, 2003-ban az adókról, a járulékokról és az egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvénybe iktattak be egy paragrafust, amely határidőhöz kötötte a színlelt szerződések megszüntetését. Ezt később kétszer módosították – utoljára 2005. május 30-án. Ekkor 2006. június 30-át jelölték meg az ilyen szerződések felszámolásának végső dátumaként.
Ezt követően módosult a munka törvénykönyve és az adózás rendjéről szóló törvény. Rendelkezéseik feljogosították a munkaügyi felügyeletet és az adóhivatalt, hogy tartalmuk szerint ítéljék meg az eléjük kerülő foglalkoztatási szerződéseket. Vagyis a vállalkozási és a megbízási szerződést – adott esetekben – munkaviszonynak tekintsék. A felügyelet ilyenkor bírságot szabhat ki a munkáltatóra, az adóhatóság pedig kirója a megspórolt közterhet bírsággal és pótlékkal együtt. Mivel a szerződések minősítésével ilyen formában eddig csak a bíróság foglalkozhatott, a munkaügyi és a pénzügyi tárca 2005-ben kiadott egy együttes irányelvnek nevezett jogértelmező sillabuszt. Ez nem jogszabály, hanem a bírói gyakorlatból vett példák elegye. Mankóként szolgál: a munkaügyi felügyelet és az adóhivatal munkatársai ebből tájékozódnak, hogyan különböztessék meg az egyes szerződéseket. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke Csizmár Gábornak és Veres Jánosnak ebbe a semmilyen kötőerővel nem rendelkező, 170. számú közös tájékoztatójába akarja beíratni, hogy az orvosok szabadfoglalkozásúként – megbízottként – is tevékenykedhetnek. Ez a rendelkezés ugyanakkor az egészségügyi tevékenység gyakorlásáról szóló 2003. évi 84. törvényben most is benne van.
Az i-re a pontot a büntető törvénykönyv 2005. évi módosítása tette fel. Ebben adócsalásnak nyilvánították, s kettőtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik „azt a munkáltatót, aki” azért nem fizeti be, vonja le a megfelelő közterheket, mert színlelt szerződéssel alkalmazza munkavállalóit. Ilyen ügy még nem volt, de kérdés, miként értelmeznék a jogszabályt. A munkáltató ugyanis általában nem magánszemély, büntetőeljárás alá ellenben csak magánszemély vonható, cég nem. Vajon ki lesz az, aki felelni fog? Az ügyvezető vagy a munkaügyis? A joggyakorlat válaszol rá.
Az első színlelt perek már eljutottak a bíróságig. Ezekben a munkaügyi felügyelőség és az adóhivatal szerződést minősítő döntéseit vitatják az ügyfelek. Trinn Gábor ügyvéd, aki több hasonló ügyben is részt vesz jogi képviselőként, úgy látja, baj van a megállapodások értelmezésével. Az érintett foglalkozások nagy többsége ugyanis többféle szerződés keretében is ellátható. Az orvos, az újságíró, a színész, a tervezőmérnök, a portás, a biztonsági őr ugyanúgy lehet vállalkozó vagy megbízott, mint munkavállaló, sőt közalkalmazott. A megbízónak is van utasítási joga, csakúgy, mint a munkáltatónak. S a munkavégzés helye és ideje sem perdöntő a legtöbb esetben.
A Trinn Ügyvédi Iroda jogásza, Metzinger Péter azt tapasztalta, sokan nagyon rossz szerződést kötöttek. Ha ugyanis valaki azt írja bele a megállapodásba, hogy orvosként reggel nyolctól délután négyig az adott kórházban dolgozik, s szabadság és ebédidő is megilleti, akkor munkaviszonyba lép, hiába írja fel címként, hogy ez vállalkozási szerződés. Amennyiben viszont a megállapodás úgy szól, hogy az X Bt. napi Y órában egy adott kórházban orvosi szolgáltatást nyújt, s a szerződés nem tartalmazza a munkaviszony tipikus elemeit, akkor ez adott esetben megbízásként vagy vállalkozásként is elfogadható. Az orvoslás ugyanis sokrétű feladat, s szó sincs arról, hogy csupán munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban lehetne ellátni. A takarítás szintén lehet munkaviszony, ha konkrétan Marika néni a szerződő fél, aki a munkáltató eszközeivel dolgozik, és szabadság is jár neki. Ugyanakkor vállalkozási szerződés is jogszerűen létrejöhet ugyanerre a feladatra, ha egy kft. szerződik.
Az ügyvéd szerint nem színlelt az a megállapodás sem, amelyet – híradások szerint – az APEH kötött különböző cégekkel abból a célból, hogy számítógépben rögzítsék az adóbevallások és egyéb beadványok adatait. Ugyanígy jogszerű és szabályos sok más szerződés is, ha szakszerűen rögzíti a felek kapcsolatát. Trinn Gábornak meggyőződése, hogy ha egy tevékenység többféle szerződés keretében is ellátható, és jogszabály nem tiltja, hogy azt meghatározott formában lássák el, akkor a hatóság nem minősítheti át a megállapodást a felek akarata ellenére. Vagyis ha a szerződők között nincs vita a kontraktus tartalmáról, a kapcsolatukba nem avatkozhat bele külső személy vagy szervezet.
A színlelt szerződések ügyében követett hazai gyakorlat egyes megnyilvánulásai Trinn Gábor szerint fontos jogelveket sértenek – nincsenek összhangban a jogbiztonság, a piacgazdaság és a szerződéses szabadság követelményével. Felvethető az európai jog sérelme is – mondta –, hiszen az európai piacon a vállalkozások szabadon folytathatják tevékenységüket. Ezt gátolhatja, ha az önálló munkavégzést nem önálló tevékenységgé, munkaviszonnyá minősíti a hatóság. A kötelmi jog szakértője úgy véli: nem biztos, hogy az átminősítést az európai joggal összeegyeztethetőnek találná az Európai Bíróság.