Csak azt tudjuk, hogy a fogyatékosügy a Munkaügyi és Szociális Minisztériumhoz tartozik, ám hogy azon belül hol lesz a helye, arról a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetsége (MEOSZ) és a Fogyatékosügyi Tanács elnökeként nem kaptam tájékoztatást. Ez utóbbi szervezet még nem ült össze, ezért Kiss Péter miniszter urat levélben kerestem meg, és felhívtam a figyelmét a szervezeteinket és a tagjainkat érintő legsürgősebb tennivalókra. Személyes találkozást kezdeményeztem, de levelemre még nem kaptam választ – mondja Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke.
Megszokott már, hogy a hatszázezer fogyatékkal élő és a 320–350 ezer mozgássérült érdekvédelmi vezetőjét nem vonják be a döntésekbe, így Gyurcsány Ferencnek is jelezték: legyen a kormányon belül olyan, vezető beosztású, felelős személye a fogyatékosügynek, aki hatékonyan segíti őket a leszakadási folyamat megállításában. Levelükre nem kaptak választ. Hegedűs Lajos szerint súlyos gond, hogy bár a szövetség a programot már letette az illetékesek asztalára, késik a fogyatékosok társadalomba való visszavezetését elősegítő, úgynevezett komplex rehabilitációs rendszer kiépítése.
Külön történik az orvosi rehabilitáció és a segédeszköz-ellátás, megint más rendszerben a foglalkoztatási és ugyancsak külön rendszerben a szociális rehabilitáció. Miután ezek nem alkotnak szerves, egymásra épülő rendszert, nem erősíti egyik a másikat, alacsony a rehabilitáció hatékonysága – érvel a MEOSZ elnöke.
A fogyatékkal élők száma ma hatszázezerre, a mozgássérülteké 320–350 ezerre tehető. Ha a megváltozott munkaképességűeket is ideszámítjuk, akkor ez a szám már 1,1 millióra rúg. A családtagokkal együtt ez a „mozdulatlanság” – az, hogy nincs reményt keltő kiút a súlyosan hátrányos társadalmi élethelyzetből – az ország lakosságának egynegyedét érinti.
Felvetésünkre, hogy Gyurcsány Ferenc a választási kampányban „kiemelt csoportként” említette a fogyatékkal élőket, és elismerte: a kormánynak vannak tartozásai velük szemben, Hegedűs Lajos elgondolkodtató tényeket sorolt fel. – Az elmúlt négy évben jelentősen nőtt a kormány tartozása. A szociális normatívák csökkentése rendkívül nehéz helyzetet teremtett intézményeinkben. Somogyban például soha nem volt mínuszos költségvetése az egyesületünknek, idén 6,3 millió forint hiánnyal küszködünk. Három év óta változatlan a szervezetek állami támogatása, miközben mindennek emelkedett az ára. Tavaly tíz százalékkal kevesebbet kaptunk, idén ugyan a hiányzó részt pótolták, de most a 2003-as szinten vagyunk. A megváltozott munkaképességűeket érintő jogszabályok következtében több ezer munkahely szűnt meg. Szomorú, de első körben a legsúlyosabb fogyatékosoktól váltak meg a munkáltatók, merthogy ők nyújtották a legalacsonyabb teljesítményt. Nem történt előrelépés az akadálymentesítésben sem. A 2005-re előirányzott pénzre benyújtott pályázatokat idén bírálták el. Van előirányzat ez évre is, de a pályázatok kiírásáról még szó sincs. A köztársasági elnök nem írta alá az akadálymentesítés határidejének 2010-re, egyes épületek esetében 2013-ra történő módosításáról szóló törvényjavaslatot, s azt megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. E területen most „törvényen kívüli állapot” van. A közhasználatú épületek bejáratának és helyiségeinek csak egyharmada akadálymentes, a tüdőszűrésből elvileg ki vannak zárva a kerekes székkel közlekedők, és a háziorvosi rendelők hatvan százalékába sem lehet bejutni kerekes székkel. A mozgássérültek lakóotthonainak bővítésére az elmúlt négy évben nem írtak ki pályázatot, és félő, az idén is zárolják az erre szánt pénzt. Pedig Gyurcsány Ferenc a száz lépés bejelentésekor büszkén hivatkozott arra, hogy a kormány a mozgáskorlátozottak számára lakótelep-építési programot indít. Ebből egyelőre semmit sem látszik.
Hegedűs Lajos szerint a fővárosban tapasztalható némi előrelépés a mozgáskorlátozottak villamosra való fel- és leszállása megkönnyítésében, és szerény eredmény, hogy a budapesti buszok húsz-huszonöt százaléka már alacsony padlós, a távolsági Volán-buszoknak azonban csak alig tíz százaléka felel meg a fogyatékosok mozgását könnyítő feltételeknek.
Természetesen szóba kerültek az utóbbi időben igencsak nagy viharokat kavaró, a mozgáskorlátozottakat érintő budapesti parkolási ügyek, jelesül az igazolványhamisítások is. Hegedűs Lajos ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy most valóban nehéz jó megoldást találni. Két éve kellett volna bölcsen dönteni. Akkor, amikor igazolványcsere történt. A szövetség egyébként azt javasolta, hogy ne háziorvosi, hanem orvosszakértői javaslathoz kössék a parkolási igazolvány kiadását. Nem így történt, következésképpen olyanok is mozgáskorlátozott-igazolványhoz jutottak, akiknek az egészségi állapota nem indokolja ezt. Emiatt van forgalomban az indokoltnál több legális igazolvány. A MEOSZ elnöke fájlalja azt is, hogy a mozgáskorlátozottakat kizárták a lakástámogatási rendszerből.
Szerinte elsősorban azért, mert rendszeres jövedelem híján nem juthatnak kedvezményes hitelhez. Számukra az első otthonhoz jutáshoz nincs más lakástámogatási forma. A harmadik kizáró ok pedig az, hogy munkahely és gyerekvállalás híján nincs szociálpolitikai kedvezmény. Mint mondja, ez az egyik legneuralgikusabb pontja a fogyatékosok helyzetének. Példátlan, hogy húsz éve változatlan öszszegű, legfeljebb százötvenezer forint a lakások akadálymentesítésének állami támogatása, és tizenkét éve változatlan – ma is háromszázezer forint – a mozgáskorlátozottaknak adható gépjármű-vásárlási hozzájárulás. Ez tizenkét éve egy Suzuki árának egyharmadát tette ki, ma annak egytizedét. Minden területen tetten érhető a leszakadás. A fogyatékos ember – feltéve, hogy dolgozhat – a magyar átlagkereset egyharmadát viszi haza. Ebben a körben a munkanélküliségi ráta kilencvenszázalékos. Az iskolázottsági mutatók is önmagukért beszélnek: a felsőfokú végzettségűek aránya nem éri el az egy százalékot. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen alig van olyan felsőoktatási intézmény, ahova be lehet jutni kerekes székkel. Kell-e ennél több akadály a hátrányos társadalmi helyzetből való kitöréshez? A fogyatékkal élő emberek életkörülményei ma leginkább a romákéhoz hasonlíthatók.
Társasházi lakás ég Budapesten