Hetekig is eltarthat annak a sárkányrepülő-balesetnek a vizsgálata, amely két ember életét követelte szombaton Kapolcs térségében. Az Apolló Racer GT típusú, kétüléses gép tíz perc repülés után a falutól délre, egy mezőn csapódott a földhöz. A 36 éves, sétarepülési engedéllyel rendelkező balatonfenyvesi pilóta és utasa, egy 20 éves budapesti fiatalember meghalt – közölte Péter Katalin, a Veszprém megyei rendőrség szóvivője.
A helyszínelés késő estig tartott; a szakemberek meghallgatták a tanúkat is, akik egymástól eltérően idézték fel a történteket – tájékoztatta lapunkat Bajkó Erika, a Közlekedésbiztonsági Szervezet szóvivője. Elmondta: egyesek szerint a pilóta azután kísérelt meg leszállni, hogy a motor kihagyott, majd újraindult a levegőben, mások szerint azonban az első leállás után történt a tragédia. A szemtanúk abban egyetértettek, hogy a gép spirálban ereszkedett lefelé, de ez – a szóvivő szerint – akár normális repülési művelet is lehetett. Most a baleset szemtanúinak segítségével azt próbálják kideríteni, hogy az említett spirálmozgás vajon milyen magasságban kezdődhetett, és hány kört írhatott le a gép, mielőtt a földhöz csapódott volna. A légcsavar sérüléseiből egyértelműnek tűnik, hogy a motor nem működött az ütközés pillanatában, ám azt még nem tudni, hogy műszaki okokból állt le, vagy azért, mert a pilóta levette a gázt. A meteorológiai adatokat, a szél irányát és sebességét, a terep földrajzi és természeti adottságait egyaránt vizsgálják, hiszen mindegyik fontos részletekkel szolgálhat arról, hogy műszaki hiba vagy a pilóta rossz döntése okozta-e a tragédiát – fűzte hozzá Bajkó.
A pilóta 1992-ben szerezte meg jogosítványát, és oktatói minősítéssel is rendelkezett, ám az előírások ellenére a gép műszaki állapotát igazoló okmány nem volt a fedélzeten. Mivel felvetődött, hogy másokat is veszélyeztethetett a baleset – a közeli településeken ekkor már javában tartott a Művészetek Völgye rendezvénysorozat –, a szóvivő elmondta: a légi közlekedés szabályai szerint települések, illetve nagyobb embercsoportok felett 300 méternél tilos lejjebb ereszkedni, kivétel ez alól a le- és a felszállás.
Kerekes László légiközlekedési szakértő szerint az ilyen gépek segédmotorral működnek, és nem tekinthető műszaki hibának, ha az leáll. A sárkányrepülő motor nélkül hétszer olyan messze tud siklani, mint amilyen magasan van, azaz ha 500 méteren kapcsolja ki a motort, akkor 3,5 kilométeres körzetben kell leszállásra alkalmas helyet találni.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
