Vásárhelyi Emlékpont

Ahhoz, hogy egy közösség erőssé váljon, a jót és a rosszat egyaránt fel kell dolgozni a történelemben – mondta Stumpf István, a polgári kormány kancelláriaminisztere az Emlékpont ünnepélyes átadásán Hódmezővásárhelyen. A Terror Háza Múzeum szakembergárdája segítségével felépült humán oktatási központ az alföldi város 1944 és 1990 közti sorsát mutatja be, azt az embert próbáló időszakot, amelyben a város civil társadalma megmutatta közösségformáló erejét egy diktatórikus, állampárti időszakban. Erre is utalt Stumpf István, amikor úgy fogalmazott: az egyedülálló múzeum lehetőséget ad arra, hogy a generációk továbbadják, elmeséljék azokat a történeteket, amelyekből kirajzolódik egy olyanfajta polgári attitűd, amely sokszor komolyabb erőforrás lehet, mint a ma oly sokszor emlegetett, úgynevezett gazdasági identitás. A társadalomtudós szerint Magyarország is akkor lehet sikeres, ha a hódmezővásárhelyihez hasonló lokálpatrióta szemlélet válik uralkodóvá a társadalomban.
Gerő András, a Habsburg Intézet igazgatója is a históriai emlékezet fontosságára hívta fel a figyelmet, amely csak a társadalmi diskurzusokon és az így elnyert nemzeti önazonosságon keresztül szolgálhatja a jövőt. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Hamvas Bélát idézte, aki azt mondta: a modern embert a múlthoz való viszonya nélkül nem lehet meghatározni. A történész utalt arra, a kiállított anyag arra is rávilágít, milyen terheket rakott a rendszer a közösségek, családok vállára, s milyen túlélési stratégiákat kellett kifejleszteniük a polgároknak a fennmaradás érdekében. Mint mondta, ez a jelenleg is meglévő képesség adhat erőt a nemzet XXI. századi közös jövőjéhez is. S hogy miért éppen Emlékpont a neve az újonnan felavatott intézménynek? Azért, hogy pontot lehessen tenni a XX. századi történelmünk minden kibeszéletlen, keserű emlékének a végére – értettek egyet a felkért előadók.
Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester – aki az újszerű intézmény gondolatát először megfogalmazta – azt emelte ki, hogy az alföldi város az első olyan közösség, amely képes szembenézni saját múltjával. Reméli, hogy a múzeum előbb-utóbb szimbólummá válik a térségben, amely a társadalmi megértésnek, megbocsátásnak és a szeretetnek állít emléket a múlt kíméletlen, őszinte feltárásával.
Mint kiderült, az egyedülálló, 700 millió forintos beruházásból megvalósult vállalkozás a szó legszorosabb értelmében civil kezdeményezés. A jelenlegi kormány ugyanis egyetlen forinttal sem járult hozzá az Emlékpont felépítéséhez.