Védik vidéken a vasútvonalakat

Nem egyeztetett az érintett településekkel a 28 kisebb vasútvonal megszüntetéséről a kormány. Több térségben is nehezményezik a tervezett felszámolásokat, Borsodban például az üzemeltetés átvételének ötlete is felmerült.

2006. 07. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint ahogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) nem egyeztetett az önkormányzatokkal a huszonnyolc hazai vasútvonal megszüntetéséről, így Tamás Barnabás putnoki polgármester is csak a hírekből értesült arról, hogy a szaktárca döntött a Putnok és Szilvásvárad közötti, harmincnégy kilométer hosszú vasútvonal felszámolásáról. A település vezetője szerint a tárcánál önkényesen cselekednek, gondolkodás nélkül a legegyszerűbb megoldást választják. A térségben élők nem hagyják annyiban a dolgot, megkeresik a lehetőséget a halálra ítélt pályaszakasz működőképességének fenntartására.
A Borsod megyei Putnok és környéke eredetileg bányászvidék volt – hangsúlyozta a gömöri város polgármestere. Miután a vidék széntermelése fölött megkondultak a vészharangok, az önkormányzat úgy döntött: az idegenforgalmi lehetőségek kihasználását tekinti fő feladatának. A térség természeti adottságaira alapozva kidolgoztak egy fejlesztési koncepciót. A tervezetben a Putnokot Egerrel összekötő vasútvonal jelentős szerephez jutott, hiszen az utóbbi években egyre többen utaztak vonaton a hevesi megyeszékhelyre, illetve ezen a vonalon Szilvásváradra.
A polgármester mélyen elítéli a szaktárca önkényes döntését. Szerinte nem ártott volna egyeztetni a vonal sorsáról, miután a putnoki és szilvásváradi önkormányzat képes volna arra, hogy lehetőséget találjon a vonal további üzemeltetésére. A település vezetője szerint a GKM nem is keresett megoldást a Bükkön átívelő vasúti pályaszakasz megmentésére. Tamás Barnabás úgy látja: a szaktárca nem kívánja észrevenni, hogy sok ezer ember akarata ellen cselekszik. Pedig a vasutakat minden országban támogatják, mert a személyszállítás sehol sem nyereséges.
– Az északkelet-magyarországi idegenforgalom megkapta a halálos döfést a kormánytól, s még csak arra sem voltak tekintettel, hogy ezt a vonalat leginkább az iskolások, valamint a szegényebb népréteg vette igénybe – jelentette ki a polgármester. – A kormány magyarellenes politikája kézzelfoghatóvá vált. A trianoni határok módosításakor Gömör jelentős részét vették el Magyarországtól, most pedig megszüntetik azt a vasúti kapcsolatot, amely a szomszédos Heves megyével teremt összeköttetést a Felvidék, illetve Putnok felől. A polgármester szerint Kóka János munkamódszerét a teljes zűrzavar jellemzi. Tamás Barnabás szerint nem véletlenül, hiszen a gazdasági miniszter számára – helikopterről nézve – csupán térkép e táj.
Kérdéses, hogy a Somogyszob és Nagyatád közötti, mindössze kilenc kilométeres, de jó állapotú és forgalmas vasútvonal rajta marad-e Kóka János gazdasági miniszter megszüntetéseket tartalmazó listáján. Mostanra már több forrás is arról adott hírt, hogy a pályán a jövőben is közlekedhetnek itt a vonatok. Ha kedvezően alakul a szárnyvonal sorsa, abban része lehet az ország házában egyébként a kormányoldalt támogató Gyenesei Istvánnak, a Somogyért Szövetség vezetőjének, aki tegnap Kóka Jánosnak írt figyelmeztető levelet.
– A közlekedés biztonsága az itt élők számára megélhetési szempont – áll a levélben, amelyben Gyenesei nehezményezi: Somogyot – a tervek szerint – két mellékvonal megszüntetése is sújtja. A nagyatádi mellett a Somogyszob és Balatonszentgyörgy közötti pályán is leállítanák a forgalmat. Levelében Gyenesei figyelmezteti Kókát, hogy a járatok megszüntetése hátrányos helyzetű térségeket érint, amelyekben csaknem húszszázalékos a munkanélküliség. Megjegyzi: Somogyban nincsenek jó tapasztalatok a vasutat kiváltó Volán-járatokkal. Eller János, Somogyszob polgármestere pedig amiatt aggódik, hogy ha megszűnik a vonatközlekedés, akkor a Nagyatádra utazó napi ezer somogyszobi közül sokan elveszíthetik az állásukat.

A veszteség máshol keresendő. A vasútvonalak felszámolásával a MÁV vesztesége 8,7 százalékkal, 6,56 milliárd forinttal csökkenthető – indokolta Kóka János a kormányzati lépést. Szakértőink szerint ez nem alkalmas a MÁV válságának megoldására, hiszen a veszteség 91,3 százaléka megmarad, sőt nőni fog. Az érintett mellékvonalakon az utóbbi években az utasszám stagnált, míg a törzshálózaton piacvesztés következett be. Érdemes felidézni: az Állami Számvevőszék egyik tavalyi jelentése kiemeli, hogy a MÁV felé feladatokat határoz meg az állam, ugyanakkor az ellenértéket csak részben biztosítja. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.