A Pénzügyminisztérium a következő két évben a közszférában nem számol a 2006-os kiadási szint emelkedésével. A közigazgatás feladatainak racionalizálásával megteremthető takarékos gazdálkodás ezt ugyanis lehetővé teszi – közölte Veres János lapunk azon információjára reagálva, hogy kétéves bérbefagyasztás vár a mintegy nyolcszázezres közszolgálatra. A pénzügyminiszter szerint mindez nem újdonság: a tárca „hetek óta ismertetett célja” a közszféra kiadásainak szinten tartása, ami a dologi kiadásokra és a bértömegre is érvényes. Veres elmondta, ősszel kívánják módosítani a szabályok táblázatos részét, a bértáblát, valamint utalt arra, hogy a bértömeg gazdálkodás lehetővé teszi a differenciálást. Közlése szerint csak néhány olyan előirányzatnál számolnak költségvetési többletkiadással, ahol a növekedés automatikus. Idesorolta a nyugdíjat, az uniós társfinanszírozást és a beruházásösztönző előirányzatot. – Intézményi működési kiadásnál sehol nem számolunk többlettel – mondta Veres János.
– Lehet, hogy a pénzügyminiszter számára hetek óta köztudott volt ez az elképzelés, számunkra azonban nem – erősítette meg lapunknak adott tegnapi nyilatkozatát Szabó Endre. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke „nem normálisnak” nevezte, hogy a közszféra kétéves reálbércsökkenésre számíthat. – Komolyan gondolják, hogy az orvosok, ápolók, pedagógusok két évig társadalmi munkát végeznek? – kérdezte Szabó Endre. Az érdekvédő szerint a pénzügyminiszternek tudnia kellene, hogy differenciált bérezésre most is lehetőség van a közszférában: a köztisztviselők esetében mínusz 20 és plusz 30 százalékban; a közalkalmazotti bértábla pedig csak a minimumokat rögzíti – mutatott rá. Szabó Endre elfogadhatatlannak nevezte, hogy miután 14 500 embert elbocsátanak a közszolgálatból, a növekvő infláció, árak és járulékok mellett bérbefagyasztás vár a maradókra. Amint Veres szavai kormányzati szinten is hivatalossá válnak – várhatóan a konvergenciaprogramból már kiderül –, a SZEF dönt a tiltakozás formájáról. Emlékezetes, hogy a konföderáció több tízezres demonstrációt szervezett a Kossuth térre, amikor az Orbán-kormány 1999-ben nem emelte meg az illetményalapokat, a béremelésekről területenként a munkáltatók döntöttek. Kérdésünkre, hogy most ugyanerre lehet-e számítani, Szabó Endre úgy fogalmazott: minden törvényes eszközt készek alkalmazni, ha a kormány „kiveri a biztosítékot”. A SZEF egyébként nemsokára dönt arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e, mert kormánypárti többséggel a parlament elfogadta a közszolgálatban foglalkoztatottak jogviszonyának módosításáról szóló törvényjavaslatot. A szervezet szerint ez a közszolgálati alkalmazottak jogbiztonságának és életpályarendszerének szétzilálását jelenti, és súlyos aggályokat ébreszt a szociális párbeszéd jövőjét érintően, mivel a kormány ismét figyelmen kívül hagyta a szociális partnerek véleményét.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség