Visszaeső agrárium

Úgy tűnik, nem dübörög a mezőgazdaság. Miközben ugyanis tavaly a GDP nemzetgazdasági szinten 4,1 százalékkal nőtt, addig a mezőgazdaság bruttó termelése az előző évhez viszonyítva 11 százalékkal csökkent 2005-ben.

Tegnap tartotta küldöttgyűlését a Magyar Agrárkamara, melyen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több vezetője. A küldöttgyűlésen elfogadták az agrárkamara tavalyi beszámolóját, illetve idei költségvetési tervét. Ebele Ferenc, az agrárkamara főtitkára kitért arra, hogy a kamara „beszállna” a szakemberképzésbe. A főtitkár szerint egyes – jelenleg a közszféránál lévő– feladatokat a kamara harminc százalékkal olcsóbban tudná elvégezni. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke rávilágított arra, hogy a kormányzati oldalról gyakran elhangzó érv, miszerint a hazai agrárpolitikát Brüszszelben döntik el, nem állja meg a helyét. Felhívta a figyelmet arra, hogy csatlakozási szerződésünk lehetőséget ad hazánknak többek közt arra, hogy önállóan döntsön a tudományos kutatásról, a szakoktatásról és az agrárszerkezet nemzeti kialakításáról. Érdekeinket csak úgy érvényesíthetjük, ha a kötelező uniós előírások betartása mellett nem mondunk le a nemzeti agrárpolitikáról – jelentette ki. Rávilágított: Magyarországnak igen jók az adottságai, termőföldje mintegy kétezermilliárdos értéket jelent, bővelkedünk a vízben – amivel az elmúlt években inkább csak katasztrófaként találkoztunk –, s termálvizeinket sem használjuk ki.
Magyarország gazdag ország – kezdte beszédét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, bolondnak nevezve azt az országot, mely nem használja ki adottságait. Kevesebb nemzetieskedés, kevesebb pártpolitika és több patriotizmus kell – reagált a nemzeti agrárpolitika kialakítását követelő beszédre. Mint mondta, nem az az igazi hazafi, aki hangosabban tud kiabálni, hanem az, aki versenyképességben le tudja győzni a francia, a dán vagy a spanyol ellenfelét. Szerinte a mezőgazdaságban három prioritást kell érvényesíteni: a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti egyensúly helyreállítását, a termőhelyi adottságok kihasználását, valamint a bioenergia-termelés feltételeinek megteremtését. Elmondta: a következő négy-öt évben 2-2,5 millió tonna gabona feldolgozására alkalmas bioetanol- és biodízelüzemet fognak létrehozni. Elképzelése szerint három-négy nagyobb és húsz-harminc kisebb üzemben mintegy 800 ezer tonnányi bioetanolt fognak előállítani. Hozzátette: a fejlesztések magántőkéből valósulnak meg.