Versenyfelügyeleti vizsgálat lett a vége a GVH villamosenergia-szektorban lefolytatott vizsgálatának. A hatóság a Budapesti Elektromos Művek Zrt., az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt., az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt., az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt., valamint a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. ellen kezdeményezett eljárást – vagyis az utóbbi években piacra lépő szereplők kivételével minden hazai szolgáltató piaci magatartását megvizsgálja. A közlemény szerint „nem zárható ki, hogy a közüzemi áramszolgáltatók a közüzemből kilépni kívánó fogyasztóikkal szemben olyan feltételeket alkalmaztak, amelynek hatására a fogyasztók a szolgáltatók tulajdonosi érdekkörébe tartozó kereskedőt választották”, illetve „felmerült, hogy egyes közüzemi fogyasztóik részére olyan egyedi feltételeket kínáltak, amelyek célja, hogy azok ne lépjenek ki a közüzemi körből”. A szöveg értelmezéséhez vissza kell mennünk az időben.
*
A villamosenergia-szolgáltatás piacának hazai nyitása 2003-ban kezdődött, amikor a nagyfogyasztók kiléphettek a versenypiacra, vagyis attól a cégtől vásárolhattak áramot, amelyiktől akartak. Másfél éve már minden nem lakossági fogyasztó számára nyitva áll e lehetőség, jövő nyártól pedig bárki élhet vele. Jelenleg a teljes magyar áramfogyasztás 35 százaléka már a versenyszektorban kel el, mégsem beszélhetünk valódi versenyről. Ennek számos oka van, például hogy a szabad piacra lépők később bármikor visszaléphetnek a közüzembe – vagyis az árampiaci verseny nálunk nem igazából a szolgáltatók, hanem a közüzem és a piac között zajlik.
A GVH közleménye alapján első ránézésre azt gondolnánk, hogy a szolgáltatók szoros ölelése hátrányos helyzetbe hozta ügyfeleiket, pedig ez nem így van. A versenyhatóságnak ugyanis pont az szúrt szemet, hogy egyes fogyasztókat olyan kedvezményekkel tartották meg a szolgáltatók, melyeket mások esetleg nem kapnak meg. Elképzelhető, hogy ez tényleg így van, de ennek bizonyítása elég bajos. A piacon ugyanis bevett gyakorlat, hogy két vásárló ugyanazt a terméket eltérő áron kapja meg, mert mondjuk az egyik nagy tételben vásárol, a másik pedig nem. A GVH-nak így azt kellene bebizonyítania, hogy ugyanolyan kondíciójú vevők között tettek különbséget az áramszolgáltatók – ez pedig nem lesz egyszerű feladat.
Eladó a Vértesi Erőmű. Küszöbönáll a Vértesi Erőmű értékesítése. Az MTI értesülése szerint a Magyar Villamos Művek Zrt. a Pro-nix Kft.-vel folytat tárgyalásokat az eladásról. Tatabánya polgármestere sérelmezi, hogy az érintett önkormányzatok tájékoztatása nélkül értékesítenék az erőművet. Bencsik János úgy tudja, hogy az új tulajdonos újraindítaná a környezetvédelmi okokból bezárt erőművet. Pedig a helyi önkormányzat nem venné szívesen ezt. A képviselő-testület ezért korábban változtatási tilalmat rendelt el az érintett területre, és kifejezetten megtiltotta hulladék vagy máshonnan ideszállított biomassza égetését. Bencsik János kifejtette: kérdésesnek tartja, hogy az új tulajdonos el fogja-e végezni a Vértesi Erőmű által okozott tájsebek és pernyehányók rekultivációját, és vállalt-e a vevő foglalkoztatási garanciákat annak a kétezer családnak a megélhetése érdekében, amelyek az erőműben és a hozzá tartozó bányában dolgoznak.
Az erőmű részvényeinek többségét tulajdonló MVM Zrt. kommunikációs vezetője, Tringer Ágoston megerősítette, hogy tárgyalásokat kezdtek az erőmű eladásáról, de ez még nem kötelezi a társaságot semmire. Az ajánlati felhívás előírja, hogy a vevő az Oroszlányi Erőművet és a márkushegyi bányát legalább 2014 végéig működteti, továbbá elvégzi a rekultivációs feladatokat. Tringer Ágoston szerint a Vértesi Erőműre korábban érdeklődők közül heten kaptak lehetőséget ajánlattételre, közülük hárman adtak be ajánlatot. A Pro-nix Kft.-vel kezdik elsőként a szerződéskötési tárgyalásokat – de ez nem jelent kizárólagosságot. A Pro-nix Kft. vezetője, Nyúl Gyula a távirati irodának azt mondta, hogy cége 120 millió eurós fejlesztést végezne a Vértesi Erőműben, különös tekintettel a biomassza felhasználására. A befektetők vállalták a rekultivációs költségeket, valamint a bánya és az erőmű működtetését 2014-ig.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
