Külpiaci aktivitás nélkül nem számolhat előrelépéssel a hazai szőlőtermelés, amely évek óta stagnál – figyelmeztetett tegnap egy balatonlellei tanácskozáson a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Horváth Csaba szerint a magyar bor iránt itthon van a legnagyobb kereslet.
Közepes mennyiségű, 550 ezer tonna, de jó minőségű szőlőtermés várható – mondta Horváth Csaba.
A múlt évben 518 ezer hektoliter magyar bor került külországba, s 560 ezer hektoliter érkezett harmadik országból. Az ausztrál, a chilei, az argentin és az olasz borimport miatt tovább erősödött az olcsó nedűk iránti vásárlási kényszer.
Utalva az EU borpiaci reformjára, a főtitkár óvott attól, hogy kampányszerűek legyenek a szőlőkivágások. Megismételte: a négyszázezer hektár kivágásáról hozott brüsszeli döntés – amellett, hogy az egész kelet-európai borpiacot sújtja – nem felel meg a magyar igényeknek. A balatoni borrégió bejegyzésének késéséről kifejtette: azóta, hogy az alapszabályt 2005 júniusában Badacsonyban aláírták, nem történt semmi. Az akkreditációs iratok azóta is Brüsszelben vannak. Azt Horváth Csaba sem érti, hogy miért ott kell egy magyar borrégióról dönteni. A hegybírók megbecsülését jelentő javadalmazásról azonban idehaza szükséges döntést hozni. Megengedhetetlen ugyanis, hogy a közigazgatási feladatokat ellátó hegybírók jó része kizárólag költségtérítést kapjon munkájáért – szögezte le a főtitkár.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
