Hiteltelen volt az euródátum

A konvergenciaprogram nem tartalmazza az eurózónához csatlakozás céldátumát – jelentette ki Gyurcsány Ferenc az MSZP-frakció tegnapi informális frakcióülése után, bár néhány héttel ezelőtt még ragaszkodott a 2010-es határidőhöz. Az elemzők már jó ideje hiteltelennek nyilvánították az állandóan kitolódó hivatalos időpontokat. A konvergenciatanács tagja, Simor András, a Deloitte Rt. elnök-vezérigazgatója pedig még néhány napja is úgy fogalmazott lapunknak, hogy a programban szerepeltetni kell a céldátumot.

2006. 08. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A folyton csúszó euróbevezetési céldátum és a magyar konvergenciaprogram brüsszeli visszautasításai után Gyurcsány Ferenc tegnap hivatalosan is lemondott arról, hogy reálisan elérhető csatlakozási időpontot nevezzen meg.
– A piacok már eddig sem adtak hitelt a kormány által közölt időpontoknak. Az elmúlt öt évben ugyanis egyszer sem sikerült teljesíteni az ígért dátumokat, ami a befektetői bizalom megrendülésével járt – nyilatkozta lapunk kérdésére Lányi Bence, a Raiffeissen Bank elemzője. A szakértők aggodalmának alapja az idei rekordméretű, a GDP 10 százalékát meghaladó államháztartási hiány, a külföldi hitelminősítők folyamatos leminősítései, valamint az a tény, hogy a maastrichti kritériumok egyikét sem teljesítjük – egyedülálló módon az újonnan csatlakozott országok közül. A kételyeket erősítette, hogy 2010 választási év lesz, és választások előtt általában megugrik a költségvetési kiadások aránya – fogalmazott Lányi Bence.
– A 2010-es dátum már régen elvesztette hitelességét, most azon kell dolgozni, hogy olyan makrogazdasági pályát jelöljünk ki, amely alapján később következtetni lehet a közös valuta bevezethetőségének időpontjára – vélekedett Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője is, aki szerint a céldátum meghatározásának lényege, hogy a piacok számára egyfajta fogódzót biztosítson. Amennyiben egy újabb időpontot sem tudnánk teljesíteni, az újabb bizalomvesztést eredményezne – jegyezte meg a szakember. – A hazai és külföldi pénzpiacok és az állampapírpiac számára kapaszkodót jelentene egy reális csatlakozási céldátum – fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki szerint ez a hitelesség visszaszerzését is megkönnyítené. Emlékezetes, hogy a kormányfő által kinevezett konvergenciatanács egyik tagja, Simor András, a Deloitte elnök-vezérigazgatója a napokban lapunknak még úgy nyilatkozott, hogy a programban szerepeltetni kell az euró bevezetésének céldátumát is. A szakember a mostani kormányfői bejelentésre azonban nem kívánt reagálni.

A kifarolás előzményei. Az utóbbi napokban már több jel is utalt a hivatalos, 2010-es céldátum lebegtetésére. Miközben közgazdászok, elemzők, kutatóintézetek, valamint a Magyar Nemzeti Bank is hónapok óta nyíltan kétségbe vonta az eurócsatlakozásra vonatkozó kormányzati álláspont tarthatóságát, a legutóbbi hetekben szocialista és szabad demokrata megnyilvánulások is az ismételt halasztás szükségességéről szóltak. Kósáné Kovács Magda, az MSZP európai parlamenti képviselője a közelmúltban már úgy fogalmazott, hogy „elég lesz egy-két év múlva kitűzni a céldátumot”. A múlt hónapban a kormányfő kénytelen volt bejelenteni az államháztartás hiányára vonatkozó kozmetikázatlan adatot, ami egyértelművé tette, hogy 2008-ra nem tudjuk teljesíteni azt a maastrichti kritériumot, hogy 3 százalék alá kerüljön a GDP-arányos deficit. A kormányfő és pénzügyminisztere július végi brüsszeli látogatásukkor pedig egyértelművé tették, hogy „szeptember elseje előtt nem jelölnek meg céldátumot”. Kóka János gazdasági miniszter néhány napja úgy nyilatkozott a Dow Jones hírügynökségnek, hogy Magyarországon jelenleg nincs hivatalos euróövezeti belépési céldátum.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.