Ma minden második ember nélkülözésben él a Földön. Közülük azonban egymilliárdan ahhoz is szegények, hogy életben maradjanak. Évente nyolcmillió, tehát naponta húszezer ember hal meg a szegénység közvetlen következményeként. Fekete-Afrikára pedig szinte általánosságban jellemző, hogy az embereknek még a saját élelmük előteremtésére sincs lehetőségük. Nemcsak a természeti adottságok sanyarú volta jelent akadályt, de a hatékony mezőgazdasághoz ma már elengedhetetlen kiegészítők folyamatos drágulása is. Jeffrey Sachs neves közgazdász afrikai falvakban készített felméréséből kiderül, hogy míg korábban szinte a legtöbben hozzá tudtak jutni műtrágyához, és így a földjükön meg tudták termelni az életben maradáshoz szükséges táplálékot, addig mára olyan mértékben ment fel az áruk a talajjavító szereknek, hogy a nagy többség nem engedheti meg magának. Így földjük nem terem, ami egyenes utat jelent az éhhalálhoz. Akinek netán mégis jutna élelem, azzal a malária, a tbc vagy az AIDS végezhet. Minden családban vannak olyan árvák, akiknek a szülei AIDS-ben haltak meg. A falvakban nincsenek jó erőben lévő fiatal felnőttek, csak idősek és gyerekek. De nem azért, mert a mezőn dolgoznak, hanem mert szinte mind meghaltak.
Christiane Amanpour, a BBC tudósítója például kenyai beszámolójában kiemeli, „egy dolog papíron látni a fekete kontinenst jellemző szörnyűséges adatokat, de ott lenni és végigélni mindazt a nyomorúságot, amiben ezek az emberek élnek, sokkalta elkeserítőbb”. És bár látjuk, hogy az utóbbi években az orvostudomány és a politikai élet – ENSZ Millennium-projekt, EU-s millenniumi deklaráció, Egyesült Államok, G8, Világbank – is számos erőfeszítést tett a helyzet javítására, de ez még mindig túl kevés és sok esetben túl kései. Afrikát ma elképesztő módon tizedeli a kontinensen végigsöprő AIDS. Az áldozatok döntő többsége gyermek. De sok kiskorú szüleinek halála által szembesül a gyilkos korral. Amelyiküknek akad egy kis szerencséje, azt nagyanyja védő szárnyai alá veszi, de akinek az se jut, igen
könnyen lesz a prostitúció, a bűnözés áldozata. Egy idős asszony elbeszéléséből például kiderül, hogy ő maga tizenöt árván maradt unokáját neveli egyedül. Alig félhektárnyi földje, ha teremne, se tudna elég élelmet adni minden éhes szájnak. De a szárazság miatt nem terem, így jó, ha a gyerekeknek napi egy adag élelem jut.
S hogy ténylegesen mekkora fenyegetést is jelent az AIDS, jól tükrözi az UNICEF egy nemrégiben készített felmérése. Ma a világban 2,3 millióan szenvednek e betegségben, közülük kétmillió él Fekete-Afrikában. De még megdöbbentőbb az az adat, miszerint a földünkön élő HIV-fertőzöttek kilencven százaléka gyerek. A helyzet ráadásul folyamatosan romlik. Mindennap újabb 1800 megbetegedéssel számolhatunk. Nagyon sokan még újszülöttként kapják meg a fertőzést, vagy az anyatej révén, vagy pedig még a méhen belül fertőződnek meg.
De vajon mi segíthet a legtöbb fejlődő országnál is rosszabb helyzetben lévő, így aztán méltán negyedik világnak nevezett Fekete-Afrikán? Egy olyan térséget, ahol még ma is mindennaposak a polgárháborúk, szélsőséges szervezetek tartják félelemben a lakosság nagy részét, és a mindent kisajátító és zsarnoki uralommal regnáló diktatúrák még mindig léteznek, csak komoly összefogás vagy valamiféle földi csoda emelhet ki jelenlegi helyzetéből. Számos szakértő szerint a nagyhatalmak, nemzetközi szervezetek által – bűntudatuk elfojtása céljából – nyújtott helyenkénti adományok, segélyek csak pillanatnyi segítséget nyújthatnak. Sokkalta célravezetőbb lenne, ha hosszú távú programokat sikerülne kidolgozni, amelyek a mezőgazdaság, az infrastruktúra és a társadalompolitika terén nyújtanak megoldást Afrika talpra állításához. Paul Wolfowitz, a Világbank jelenlegi elnöke nemrégiben egy afrikai vezetők és a világ gazdasági nagyhatalmai számára tartott konferencián – Leon Sullivan-csúcs – a következőket nyilatkozta: „Afrikában a béke, a stabilitás és a demokrácia megteremtése elősegítheti a gazdasági előrelépést. Míg négy vagy akár öt évvel ezelőtt is legalább 16 háború sújtotta a kontinenst, addig mára sikerült ezt hatra csökkenteni, aminek persze megvannak a pozitív hatásai a gazdaság terén is.”

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség