Silány bor ömlik az országba

Tartósnak tűnik a dél-balatoni borászok elkeseredettsége. A tó déli lankáin gazdálkodó szőlősgazdákat az idei szüret előtt is értékesítési gondok aggasztják. Úgy látják, miután egyre több silány és olcsó bor érkezik hazánkba, s kerül a nagy élelmiszerboltok polcaira, a minőségi nedűknek továbbra sincs biztos piacuk.

Keserédes az idei balatoni bornapok hangulata. Bár a tó déli parti pincéiből a korábbi évekhez viszonyítva kissé jobban fogy a nedű, a szőlősgazdák úgy látják, nincsenek meg a feltételek a minőségi dél-balatoni borok piacra jutásához. Pedig a piac az utóbbi években némileg differenciálódott: az alföldi nedűk többé-kevésbé lefedték a kommersz borok piacát, a dél-balatoniakat pedig továbbra is a minőségi itókák között találjuk.
– A fő gond az, hogy nyakló nélkül érkezik hazánkba a silány és olcsó dél-amerikai és dél-afrikai bor – állítja Buzássy László, az ötszáz hektáron gazdálkodó balatonlellei hegybíró. – Lellén öt-hat jó nevű szőlőtermelő kínálja egyedi palackban a borát, a többiek folyó borként értékesítik a termést. A pincék lassan kiürülnek, mert 2005 nem hozott sikert a balatoni borászok számára. Egyébként az utóbbi években elsősorban az alföldiek veszik a bornak való dél-balatoni szőlőt. A boglári kombinát, amely egykor az ország legjobb borászati cége volt, mára csaknem teljesen leépült. A komplett borászati üzem 460 ezer hektoliteres tározókapacitással rendelkezett, ám a korábbi évek 30-40 ezer tonnája helyett tavaly csak tizenötezer tonnát vásárolt föl. Húsz-harminc, 12-13 ezer tonna kapacitású borászati kisüzemre volna szükség a boglári kombinát feldolgozókapacitásának pótlásához. A hajdan jó hírű boglári üzemben minden olyan gépsort leszereltek, amely a bor és a pezsgő előállításához szükséges. Most tartályokban „utazik” a boglári bor a fővárosba. Lelle hegybírója szerint akinek nincs szőlőfeldolgozó kapacitása, kiszolgáltatott helyzetbe került. Némi vigaszt nyújt ugyan a termelőknek a dél-balatoni borút harminc-negyven állomása, ám sem ez, sem az évek óta sikeres bornapi rendezvények nem feledtethetik: az évenkénti dél-balatoni szőlőtermés csaknem felére nincs biztos vevő.
A balatoni szőlősgazdák szerint az állami monopóliumnak számító krízislepárlásból sem húznak hasznot borászaink. Tavaly félmillió hektoliter lepárlásának támogatását kérték a gazdák Brüsszeltől, ezzel szemben annak tíz százalékára érkezett beszállítási engedély. Somogyban – elsődlegesen a Balaton déli partján – 200-300 hektáron kellene kivágni a szőlőtőkéket. Ám ehhez sem remélhetnek támogatást a gazdálkodók. Állításuk szerint ez utóbbi is közrejátszik abban, hogy egyre többen belátják: kizárólag a szőlőtermesztésből a dél-balatoni borvidéken sem lehet megélni.