Több mint tízezren ünnepelték tegnap a Fővárosi Állat- és Növénykert 140. születésnapját. A pénztárak előtt hosszú sorok kanyarogtak, és talán nemcsak az ünnepi alkalom tette, hanem a 140 forintos jegyár is, hogy a tömeg türelmesen várakozott.
A budapesti állatkert 1866. augusztus 9-én délben nyitotta meg kapuit. Azóta legalább százmillió vendéget fogadott, csak tavaly több mint egymillióan látogatták meg – tájékoztatta lapunkat Hanga Zoltán szakmai és sajtóreferens. Elmondta: megalapításának gondolata már jóval korábban, a reformkorban felvetődött, hiszen a világ első állatkertjét 1752-ben éppen a Monarchia központjában, a bécsi Schönbrunnban hozták létre. A budapesti intézmény Európa legkorszerűbb állatkertjei közé tartozott, tizenegy nagyobb és számos kisebb épületét a kor neves építészei tervezték; mostanra csak a Bagolyvár maradt meg ezek közül. Akkoriban 18 hektáron 150 állatfaj 598 egyedének adott otthont, mostanra a fél hektárral megkurtított kertben 731 állatfaj ötezer példánya él.
A még igen hiányos állatállomány első zsiráfját Xántus János, a kert első igazgatója szerezte, 1867-ben Erzsébet királyné látogatásakor ugyanis elérte, hogy Ferenc József a császári állatkert egyik zsiráfját a budapestinek ajándékozza. Két évvel később nálunk született meg az első olyan zsiráfborjú, amelynek már az anyja is állatkertben jött a világra.
Aláírásgyűjtés a humánus bánásmódért. Az Állatvédelmi Világszövetség (WSPA) öt évig tartó, világméretű aláírásgyűjtő akciót indított azért, hogy az ENSZ egyetemes állatvédelmi nyilatkozatban ismerje el: az állatok érezni és szenvedni képes élőlények, joguk van a humánus bánásmódhoz. A felhíváshoz a világ 110 országa, köztük hazánk is csatlakozott. Az aláírásgyűjtés a Szigeten kezdődik.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
